Bács-Kiskun megye múltjából 17. (Kecskemét, 2001)

KŐHEGYI MIHÁLY Érsekcsanád rövid története a XVIII. század végéig

sági megerősödését tükrözi. A többi 91 falu közül a népesség és háztartásai száma alapján csupán hat emelkedett ki: Foktő, Révfalu, Fájsz, Varajt, Drágszél és Csanád. Ezek tehát kisebb gazdasági alközpontok voltak. Általában egy családfőre 5 személyt lehet számítani, és ehhez még 44%-ot kell hozzáadni.

129 így 1548-ban - ezzel a módszerrel számolva - 58x5=290 jön ki, ehhez 40%-ot számolva 116 fő, összesen 406 lélek. Az 1560-as 55 családfő 275+11 1= 386 fő. Azt mondhatjuk, hogy körülbelül 400 lakója volt Csanádnak a XVI. század közepén. A kalocsai nahije területe 1548-ban a Duna bal partján Apostagtól Csanádig, majd onnan vissza Kecelen áthaladó félkör alakú vonal mentén húzódott. Az 1560-as részletes összeírásból látható, hogy újabb török közigazgatási átszervezést hajtottak végre. Létrehozták a kalocsai nahijét, és ide sorolták a zombori nahijéböl Bátmonostor, Szeremle, Csanád helységeket. Ez a beosztás hosszú ideig megmaradt.

130 A sorozatos hadjáratok természetesen örök létbizonytalanságot jelentettek. Kalocsa környékén 1526-1620 között tizenhárom (!) hadjáratról van tudomásunk, mégpedig 1526-ban, 1529-ben, 1540-ben, 1541-ben, 1542-ben, 1552-ben, 1566-ban, 1569-ben, 1594-ben, 1596-ban és végül 1602-ben. A tizenhárom hadjárat mindegyikében több ezres török sereg vonult át e tájon.

1

"

1 Egyre gyakrabban, sűrűbben és pusztítóbb módon az észak-magyarországi területekről is lejárnak az adó behajtására a végvári katonák. 1548-ban írja Dobó István egri főkapitány Ferdinánd királynak: „...társaimmal együtt ma kaptuk meg levelét, amelyben Királyi Felség azt írja, hogy a budai pasa panaszkodik reánk, hogy a fegyverszünetet nem tartjuk meg, hanem Baján cenzust hajtottunk be. " A levélből bizonyossá válik, hogy az egri végvár katonái Kalocsa környékét teljes egészében hatósugarukba tudták vonni.

132 Csanád nem pusztult el, mert az 1570. évi török adóösszeírásban Szeremle és Bátmonostor társaságában, az újonnan kialakított bajai nahijében szerepel.

133 Mielőtt lezárnánk a XVI. század történetét, még egy félreértést kell tisztáznunk. Bihari József Csanád legújabb címerét bemutató írásában arról olvasunk, hogy 1580ban Csanád török haszonélvezője Ferhád-Kul volt.

134 Ez igaz, csak nem a mi Csanádunkra vonatkozik. Káldy-Nagy közölte a budai szandzsák 1546-1590. évi összeírását. Ebben szerepel a pesti nahijében a 114. számon „Csanád puszta". 1562-ben fordul elő először Vecse [Dunavecse] közelében. 1580-ban is a vecseiek szántjákvetik. Haszonélvezője Mehmed Kethüda.

135 Ezt vélte a mai Csanádunknak Bihari József, de a Káldy-Nagy-féle közlésből egyértelmű, hogy ez egy Apostagtól kissé keletre lévő puszta. A tizenöt éves háború vidékünket is érintette. 1597 decemberében a nógrádi magyar huszárok Solt és Dunaföldvár török erődjeit rombolták le.

13 A győri hajdúk 1596-ban elfoglalták Szekszárdot.

137 A kanizsai hajdúk egy Tolna és Paks közötti szigeten szétverték a Budára hadi utánpótlást vivő török hajókonvojt.

138 Ezek a hadjáratok még nem érintették községünket, ám Nádasdy Ferenc és Pogány Benedek 129 VASS Előd. 1980. 22. 130 VASS Előd, 1980. 25. 131 TÁLASI István, 1977. 36. 132 VASS Előd, 1980. 65. 133 VASS Előd, 1980. 27. 134 BIHARI József, 1994. 2. 135 KÁLDY-NAGY Gyula, 1985. 174. 136 VASS Előd, 1978. 174-175. 137 HAAS Mihály, 1852-1862. II. 374.; JEDLICSKA Pál, 1897. 627-628. 138 VASS Előd, 1989. 82.