Bács-Kiskun megye múltjából 17. (Kecskemét, 2001)

PÉTERNÉ FEHÉR MÁRIA Kecskemét megyeszékhellyé válásra tett kísérletei a 19. század végén és a 20. század elején

főtanácsosa, egyetemi tanár - a közigazgatás ésszerűsítéséről javaslatot terjesztett Bethlen István miniszterelnök elé. 1931-ben miniszterelnöki rendelet látott napvilágot, mely a közigazgatás egyszerűsítését kívánta előkészíteni. Magyaryt kormánybiztossá nevezték ki, majd vezetésével a téma alapos kidolgozására a Pázmány Péter Tudományegyetem Jogi Karán 1931 elején megszervezték a Magyar Közigazgatástudományi Intézetet. Magyary még 1931-ben a vizsgálatok és kutatások eredményét összefoglaló „Javaslat"-át felterjesztette Károlyi Gyula akkori miniszterelnökhöz, majd 1932-ben elkészítette részletesebb racionalizálási programját.

57 Ebben kifejezésre juttatta, hogy 1867 óta hiányzott Magyarországon egy egységes szervezeti szempont a közigazgatásban, ezért a területi beosztás mindig ötletszerűen történt.

58 A közigazgatás egységének és az önkormányzat szükségességének az elve - szerinte - megkívánta, hogy a területi beosztásban uralkodó anarchia megszűnjön. E téren munkatársaival együtt azt javasolta, hogy alakuljon külön bizottság földrajzi szakemberek részvételével a területi beosztás ésszerű kijelölésére, a vármegyei és a járási határok kiigazítására.

59 A közigazgatási szakemberek nem látták kivihetetlennek Solt-Kiskun megye megszervezését. Közöttük azonban volt olyan - mint pl. Hantos Gyula -, aki az újonnan alakuló megye székhelyeként szívesebben látta volna Kiskunhalast, az excentrikusabb Kecskemét helyett. Magyary ,Javaslat"-éX néhány ponton vitatta, másutt kiegészítette Sándor István - ekkor már Kecskemét országgyűlési képviselője - és több társa (Váry István, S.Tóth Sándor, dr. Bodócs Gyula) a városi közgyűléshez megküldött beadványában: „...Az új vármegye területi beosztására nézve kívánatos, hogy a vármegye területe minél egyneműbb talajú, éghajlatú, termelésű, minél hasonlóbb foglalkozású lakosságból alakuljon ... Ebből önként következik, hogy ahhoz csonka Bács-Bodrog vármegye fekete földjének csatolása az egyneműség kívánalmainak nem felel meg és így, ha egyenlőre jobb megoldás hiányában ez meg is történik; a történelmi fejlődés követelményeire való figyelemmel is ez az intézkedés csak átmeneti lehet." Magyary tervezete szerint a központi közigazgatási hatóságokat a vármegyék székhelyein kell tömöríteni, hogy az azokat felkereső lakosságnak egyúttal többféle teendők elintézésére nyújtson alkalmat. Sándor Istvánék szerint a székhely esetében fontos volt még, hogy a gazdasági, kulturális és egészségügyi teendők elintézésére is a székhely nyújtson alkalmat. Legfontosabbnak azonban azt tartották, hogy „...az új vármegye minél nagyobb része a vármegyei székhelyen találja meg áruinak legjobb piacát, egyben szükségleteinek legjobb beszerzési helyét". Nem tartották kellően megindokoltnak azt a nézetet, hogy a vármegye középpontján legyen a székhely. Magyary tervezetében ugyanis a székhely a vármegye különböző pontjaiból való megközelíthetőség idejét tartotta fő szempontnak. Sándor István és társai az ezzel járó esetleges vasút- és úthálózat bővítését felesleges költségráfordításnak tartották. Szerintük mindenképpen egy fejlett várost kell kijelölni székhelyként. Fontos szempont maradt ki megítélésük szerint Magyary tervezetéből: „az árucsere áramlás "-ban betöltött szerep. „Nálunk - így a kecskeméti vélemény - az ország kisebb nyugati részének kivételével Budapest felé és Budapestről sugáralakban kiindulva történik [az árucsere áramlás]. Ha tehát a vármegye székhelye annak Budapesthez közelebb eső részében fekszik, úgy a Budapestre, mint az onnan vissza irányuló áramlásnak természetes folytatása a vármegye székhelyéből és a székhe57 CSIZMADIA Andor, 1976. 411. 58 CSIZMADIA Andor, 1976. 412. 59 A kiváló földrajztudós Hantos Gyula összeállításában a magyar közigazgatás területi alapjairól értékes kiadvány látott napvilágot. HANTOS Gyula: A magyar közigazgatás területi alapja. Emlékirat. Bp., 1931. 14 lap és 56 térkép. A m. kir. miniszterelnök elé terjesztette Magyary Zoltán kormánybiztos.