Bács-Kiskun megye múltjából 17. (Kecskemét, 2001)

PÉTERNÉ FEHÉR MÁRIA Kecskemét megyeszékhellyé válásra tett kísérletei a 19. század végén és a 20. század elején

hogy Kecskemétnek mennyi erős közgazdasági és kulturális, közegészségügyi stb. intézménye van, melyet az új vármegye készen kapna, míg más városokban azok nagy részét ezután kellene nagy, és részben felesleges költséggel megteremteni, végül, hogy a megyeszékhelynek majdnem a határszélen való elhelyezése a nemzet válságos óráiban éppen a legveszélyesebb vármegyei területen béníthatná meg a közigazgatás működését, tehetné azt fejetlenné, szűnhetne meg annak a központi kormányzattal való kapcsolata, amikor annak pontos, öntudatos, a központi kormányzat akaratával egyező működése nem csak helyi, hanem nagy, esetleg sorsdöntő jelentőségű országos érdek lenne, biztosan reméljük, hogy a választás városunkra esik. "

52 Ez utóbbi kitétel valószínűleg azért került bele a memorandumba, mivel tudomásukra jutott, hogy felmerült egy elképzelés, amely szerint Solt-Kiskun-Bács-Bodrog elnevezés alatt hoztak volna létre egy új megyét, melynek székhelyeként Baja szerepelt. így, amikor Baja polgármestere Voinics Ferenc néhány héttel a felterjesztés kelte után arról informálódott van-e Kecskeméten olyan, aki tanulmányt készített a kérdésről és mi Kecskemét álláspontja ez ügyben, azt a lakonikus választ küldték: „Tanulmányunk nincs."

53 A belügyminiszterhez írt felterjesztést viszont megküldték több országgyűlési képviselőnek, miniszteri államtitkároknak, kérve a város ügyének támogatását. írtak a megye déli települései elöljáróinak, felkérték őket „amennyiben Pest-Pilis-SoltKiskun vármegye kettéosztása megtörténik, a székhely kijelölése kérdésében Kecskemét város mellett szíveskedjenek állástfoglalni". Cikkek jelentek meg a Városok Lapjában Kecskemét elsőbbségét alátámasztandó.

54 Június 2-án Budafokon, a városok kongresszusán is napirendre került a kérdés. Ugyanakkor a nagy vármegye főispánja és alispánja is hallatta a szavát a megye megosztásának kérdésében. Véleményük szerint közérdek, hogy az akkori közigazgatási egység megmaradjon, elsősorban takarékossági okokból, másodsorban azért is, mert az úthálózat is a fennálló vármegyei székhely megtartását indokolta.

55 Kecskemét ügyének támogatására felkért minisztériumi és országgyűlési potentátok közül egyedül Zsitvay Tibor igazságügyminisztertől érkezett írásbeli válasz. Ő a felterjesztésben foglaltakkal mindenben egyetértett "A törvényhatóságnak megyeszékhellyé nyilvánítására irányuló törekvését nem csak attól a szoros érzelmi kapocstól indíttatva támogatom - írta -, amely engem Kecskemét városához fűz, hanem azért is, mert a gondjaimra bízott igazságügyi érdekek is ezt kívánják. Kecskemét ugyanis az alakítandó új megye központjában fekvő egyedüli olyan város, ahol királyi törvényszék is van ... már ezért is elkerülhetetlennek tartom, hogy a mindig vezető szerepet játszó, nagy történelmi múlttal bíró Kecskemét városa legyen az új megye székhelye. Ezokból a törvényhatóság törekvését a legmelegebben támogatom ."

56 (Zsitvay Tibor tudvalevőleg 1919-1920-ban főispánja, 1922-től 4 cikluson keresztül országgyűlési képviselője volt Kecskemétnek.) A nagy propaganda azonban nem hozta meg az eredményt. A közigazgatás reformja országos szinten a 30-as években is napirenden volt. Széleskörű programok fogalmazódtak meg a „közigazgatás racionalizálása"-i illetően. Magyary Zoltán 1930 szeptemberében - ekkor még mint a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium BKMÖL IV. 1910/b Közigazgatási iratok 4243/1930. sz. Uo. Kecskemét, mint megyeszékhely. - Városok Lapja 1930. 191. Kecskemét a megyei székhelyért. - Városok Lapja 1930. 298. HENCZ Aurél, 1973. 309. BKMÖL IV. 1910/b Közigazgatási iratok 4343/1930. sz.