Bács-Kiskun megye múltjából 17. (Kecskemét, 2001)

PÉTERNÉ FEHÉR MÁRIA Kecskemét megyeszékhellyé válásra tett kísérletei a 19. század végén és a 20. század elején

„egyelőre nem lehet megoldásához hozzájárulni", s a probléma elintézését egy másik törvényjavaslatban látta megoldhatónak. Azt azonban határozottan kijelentette, hogy „Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye abban a területi nagyságban, amelyben van, tovább nem maradhat meg, és pedig nem maradhat meg a jó közigazgatás érdekében"

47 A közigazgatás rendezéséről szóló 1929:XXX. tc. nem is hozott változást a megyék területi rendszerében. Pest megye megosztásáról a vita azonban évekig eltartott. Kecskemét erőteljesen fellépett annak érdekében, hogy ide kerüljön az új megye székhelye. Sándor István kezdeményezésére a város kisgyülésén 1929. dec. 12-én megfogalmazták a cél eléréséhez szükséges teendőket. (Szükség volt a minél gyorsabb intézkedésre, mert Kalocsa is törekedett a székhely elérésére.) Nyolc pontban foglalták össze a feladatokat: /./ „ ...meggyőzni az új vármegye területének ama városait és községeit, amelyek érdekeit e megoldás nem sérti. 2.7Meg kell győznünk a jelenlegi vármegye vezetőségét, a törvényhatósági bizottság tagjait és különösen az új vármegyébe jutó járások vezetőit. 3.7Meg kell nyerni a megoldás számára az érdekelt állami hivatalok vezetőit. 4. Í Fel kell világosítanunk a belügyminisztert, a földművelésügyi, közoktatásügyi, kereskedelmi, honvédelmi miniszterket és magát a miniszterelnök urat is. 5. /Be kell vonni a mozgalomba a Duna-Tisza közi Mezőgazdasági Kamarát, az ipartestületeket, a kereskedők országos egyesületét. Nem szabad a munkát azzal befejezni — hívták fel a figyelmet —, hogy emlékiratot küldünk mindezen helyekre. Fel kell minden tisztviselőnknek, minden th.-i bizottsági tagunknak személyes összeköttetését is használnia, hogy igazságos és közérdekű ügyünknek tevékeny barátokat szerezzzünk". Továbbá: 6. /„Meg kell szervezni a sajtóbizottságot, a fővárosi sajtóban és az érdekelt vidékeken megjelenő újságokat állandóan informálni kell. 7.7 Fontos annak meghatározása, mikor érkezik el az ideje bizonyos hozzájárulások megajánlásának, az új megyei székhely megszervezésének. Talán már most célszerű lenne - hangoztatták - a vármegyeháza és az Allamépítészeti Hivatal részére telket kijelölni. (Az előbbi céljára a római katolikus plébánia mellett fekvő Széchenyi téri telek tömböt tartották alkalmasnak.) 8.7 Szükségesnek tartották a feladatok koordinálására egy, vagy több bizottság megalakítását."

48 1930. január 15-én tárgyalta a th. bizottság közgyűlése a kisgyűlés indítványát. Elfogadták a javaslatokat és egy bizottságot hoztak létre az ügy előkészítésére.

49 A város prominens személyiségeiből alakult bizottság 1930. március 14-én tartotta ülését. Sándor István - volt polgármester - azt javasolta, hogy Kecskemét szorgalmazza a Kiskunhalasra vezető út szilárd burkolattal való ellátását és ebbe az akcióba vonják be az érdekelt községeket és Halas várost is. Küldöttség menjen a miniszterhez és kérjék az út kövezését. Horváth Mihály - Kecskemét országgyűlési képviselője - a leendő új megyébe tartozó községek megnyerését tartotta célszerüHENCZ Aurél, 1973. 308. BKMÖL IV. 1908/b Kecskemét Város Tanácsának ir. Közigazgatási ir. 47479/1929. BKMÖL IV. 1903/a Közgyűlési jegyzőkönyv 1930. jan. 15.-30/1930. kgysz. A bizottság tagjai: Derzsy Ede, dr. Dömötör László, Farkas Ignác, dr. Gesztelyi Nagy László, Hercsúth Kálmán, dr. Horváth Mihály, dr. Kiss János, dr. Kiss Kálmán, Kecskeméti Mihály, dr. Márkus Ferenc, Maurer Frigyes, Németh László, Sándor István, dr. Szabó Iván, dr. Iványosi-Szabó László, dr. Szabó Ambrus, dr. Szappanos Sándor, Szeless László, dr. Roósz Lajos, dr. Váry István th. bizottsági tagok.