Bács-Kiskun megye múltjából 17. (Kecskemét, 2001)

PÉTERNÉ FEHÉR MÁRIA Kecskemét megyeszékhellyé válásra tett kísérletei a 19. század végén és a 20. század elején

második alföldi út (az általuk tervezett: Dunaföldvár-Solt-Fülöpszállás-KecskemétNagvkörös-Cegléd-Szolnok-Debrecen vonalon történő) kiépítésénél „kellőleg figyelembe veszik".

23 Ezzel egyidőben Kecskemét országgyűlési képviselője a város felé a törvényhatósági utak rendezését szorgalmazta: „Ha azt akarjuk - írta cikkében -, hogy a tanyák, a messzebb puszták és a környék községeinek lakosai mentől sűrűbben és az év minden szakában bejárhassanak a városba, úgy gondoskodnunk kell arról, hogy összes országutaink a lehető legjobb karba helyeztessenek"?

A Az országgyűlés 1893-ban ugyan elodázta Kecskemét megyeszékhellyé avanzsálásának ügyét, a helyi közélet azonban nem hagyta azt elaludni. Cikkekben, beadványokban ostromolták a város vezetőit és a lakosságot a kérdés napirenden tartása végett. Előbbieken a városias külsőt, utóbbiakon a társadalmi és művelődési terhekben való résztvállalást kérték számon. ,AHg is van itt valami, ami egy igazi város bélyegét viselné magán; s a városiasság érdekében a régiek többet tettek, mint a mostaniak." (A város kaszárnyái mind a kormány kezdeményezésére épültek.) A cikkírók szerint a polgári szellem még nem jutott érvényre, az urbanitás csak kevesek tulajdona volt, kevesen pártolták a polgárosodást. ,A társaság hiánya, az eszmék súrlódása, amely a fejlődést elősegíti — hiányzik. A nagyszámú lakosságból alig 4-5 ezer vesz részt a társadalmi és művelődési terhekben" - írta a Kecskemét c. lap cikkírója.

25 Egy átgondolt, alapos terv hiányát vetették szemére a th. bizottságnak: „.. .Kecskemétnek oda kell törekedni, hogy minden lehető tekintetben azon vidék központja legyen, amelyet magukhoz nem vonzzanak Budapest és Szeged. Folytonos, körültekintő és minden részletre kiterjedő munkával azon kell fáradoznunk, hogy Kecskemét legyen vármegyeszékhely, ipari, kereskedelmi, közgazdasági, közművelődési és társaséleti központ". Tudta a cikkíró, hogy Kecskemét már több irányban tett lépéseket, kérvényezett a kormánynál és a képviselőházban, hogy midőn a vármegyék területét újból rendezik, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alsó részéből alakuló új vármegyének Kecskemét legyen a székhelye. Ugyanakkor azt sem titkolta, hogy ennek a célkitűzésnek több ellenzője is van. Földváry Mihály megyei alispán pl. azért nem pártolta Kecskemét megyeszékhely szerepét, mert szívesebben látott volna egy kisebb várost ezen a helyen, ami megyei hatáskör alatt van, Kecskemét ugyanis thj. városként nem tartozott a vármegyei közigazgatás alá.

26 A fentieken túl kezdeményezte a városvezetés a földművelésügyi miniszternél, hogy a helyi sertéshizlaló telepet nemzetközi sertéspiaccá emelje

2 , vállalták volna mintegy 100 sváb családnak Bács-Bodrog vármegyéből való letelepítését földterület galtassék, s kérelme ismert nagy határánál, s a tervbe vett műút irányához való közel fekvésénél és gyümölcstermelésénél, s végül utainak kezdetleges állapotánál fogva is tekintetbe vétessék." BKMÖL IV. 1903/a Közgyűlési jegyzőkönyv - 346/1893. kgy.sz. 23 BKMÖL IV. 1903/a Közgyűlési jegyzőkönyv - 156/1895. kgy.sz. 24 Kecskemét 1894. júl. 22. XXIII. évf. 29. sz. 25 Kecskemét 1894. febr. 4. XXIII. évf. 5. sz. 2ft Kecskemét 1894. júl. 22. XXIII. évf. 29. sz. 27 1892-ben a magyar kormány a német kormánnyal állategészségügyi egyezményt kötött, mely szerint közvetlenül nem lehetett szállítani Németországba sertést, csak Kőbányán vesztegzár alatt tartás után. Ez a kecskeméti sertéspiac tönkremenetelét jelentette volna. (Kecskemét ekkor ugyanis évente 50.000 db sertést vitt piacra, ami kb. 3 millió forint forgalmat jelentett.) A piac megsainését úgy akarták elkerülni, hogy a város sertéspiacát nemzetközi jellegűvé nyilváníttatják. A városi törvényhatósági bizottság felkarolta az ügyet. Annak ellenére, hogy 1895-ben sertésvész volt az országban és különösen Kőbányán nagy pusztításokat végzett, és annak ellenére, hogy Kecskemét minden befolyását felhasználta, a kőbányai sertés-lobbyt nem sikerült háttérbeszorítani, Kecskemét nem vált nemzetközi sertéspiaccá. BKMÖL IV. 1903/a Közgyűlési jegyzőkönyv - 322/1894. és 175/1895. kgy.sz.-ok.