Bács-Kiskun megye múltjából 16. (Kecskemét, 2000)

MOLNÁR JÁNOS Baja város népoktatásáról az 1800-as évek utolsó évtizedeiben

Kereskedő: 1 fő Nagybirtokos: 1 fő Közbirtokos: 2 fő Bankigazgató: 1 fő Főkapitány (rendőr): 1 fő Hitoktató, egyházi tanár: 3 fő Iparos: 2 fő. A három évre megválasztott iskolaszék mandátumának lejártával vagy a régiek újjáválasztásával, vagy új tagok választásával folytatta munkáját. A választások kimenetele mind a városi önkormányzatot, mind a kalocsai főegyházmegyei is foglalkoztatta. Ezt igazolja a főegyházmegyei tanfelügyelő levele, amit a bajai apát-plébánosnak írt. „Ámbár nem csekély azon figyelem, melylyel az egyházmegyei hatóság Baja szab. kir. város kath. tanügye iránt mindenkor viseltetett, melynél fogva az ottani kath. iskolaszék beállításánál követett kivételes állapotok ellen kifogást nem tett: mégis valamint az otthelyi kath. tanügy fontossága, ép úgy és kiváltképen a kath. iskolaszék szer\>ezkedése jogszerűségének megóvása és biztosítása megköveteli, hogy a városi képviselet kebelében az iskolaszék választásárólfelvett jegyzőkönyv ide hiteles alakban s kellő aláírásokkal ellátva fel terjesztessék. Melynek mielőbbi eszközlésére Ft. uraságod ezennel felhívatik, hogy a hivatalomhoz ekként beküldendő jegyzőkönyv bemutatásával a már beküldött névsornak megerősítő jóváhagyása egyházhatóságilag kimondathassék. "

29 A népoktatási törvény életbelépését követő években a fenntartó város és az iskola jellegét meghatározó római katolikus egyház, de a többi felekezeti iskolaszék is harmonikus kapcsolatban működtek együtt. Ezeken túlmenően, ha az iskolaügy megkívánta egymást segítve tevékenykedtek. Különösen akkor erősödött fel ez a magatartás, ha új intézmény létesítése vagy fenntartása tette szükségessé az összefogást. Ezt példázza Haynald érsek levele, amit Baja város önkormányzatának írt. „Baja város tekintetes Tanácsának Baján. Múlt évi november hó 4-én 3968 sz. alatt kelt előterjesztéséből örömmel értettem azon nemes buzgóságot, melylyel a tekintetes Városi Tanács a népoktatás fontos ügye és annak magasztos czéljai iránt lelkesülve vagyon. Miért is azon biztos reményben, hogy a tekintetes Tanács az iskolák felekezeti jellemének teljes fönt art ása iránt annak idején hozott határozatát soha szem elől nem tévesztendi s minden időben oda működni fog, hogy kedvelt bajai híveim gyermekei az egyház és haza irányában egyiránt tájékozott és viszonyított iskolákban valláserkölcsi tekintetben is kellő oktatást és nevelést nyerjenek, soha meg nem engedvén, hogy azon viszony, melyben azon iskolák miatt az egyházhoz állanak megzavartassék: a nemes városra népoktatási költségek czímén súlyosan nehezedő terheket főpásztori jóindulatomnál és szeretetemnél fogva megkönnyíteni óhajtván, hajlandó vagyok a Tekintetes Tanács kifejezett kívánságát teljesíteni és azon ezerkétszáz ftnyi összegnek fizetését, melyre a nemes város az ottani zárdanővérek vezetése alatt álló nőtanoda irányában magát örök időkre lekötelezte, magamra vállalni, illetőleg a „Pandúr" sziget eladási árából befolyt s a bajai katholikus iskolai czélra szánt alapítványi összeg kamataiból évenkint födözi nem kételkedvén, hogy a tekintetes Tanács a zárdai nőtanoda iránt elvállalt egyéb kötelezettséget mindenkor pontosan teljesíteni fogja. Miután azonban alapítványom kamatai ez évi május haváig általam már más de szintén bajai iskolai czélra már régebben kirendelve voltak: az ezennel elvállalt fizetést csak a jövő 1876/7 tanév kezdetétől fogom teljesíteni. " 29 KÉL, iskolai iratok 125/1880-1881. 30 KÉL, iskolai iratok 1076/1876.