Bács-Kiskun megye múltjából 16. (Kecskemét, 2000)

MOLNÁR JÁNOS Baja város népoktatásáról az 1800-as évek utolsó évtizedeiben

Megjegyzendő, hogy míg az összes elemi tanítók fejenkint 6 öl lágyfában ide értve az iskolák fűtésére szükségelt famennyiséget - továbbra is részesítettnek a gabonaneműek tőlök elvonatnak, és az iskolapénz, minden erkölcsi botrány elhárítása végett megszüntettessék, valamint az eddig élvezett földek is a tanítóktól a jövőben elvonatván, ezen ingatlan javak eshetőleg a tanítói nyugdíj alapra, város javára visszaszármaztassanak. A fentiekhez képest utasíttatik a városi házi pénztári hivatal, hogy a 4 fő elemi tanítónak névleg: Gyurgyek Antal, Hengel Adolf, Oláh Károly és Fehérváry Péternek 600frtnyi évi fizetését 1870. január 1-től előleges 50 frtnyi részletekben fizesse ki és helyezze számadása kiadásának illető rovatába. Egyéb, nem a központban alkalmazott tanítók fizetése, név szerint: Rohrbeck Ferencz, Glück Márton, Mayer József, Jankovits Sándor, Sztankovics Simon, Divits Lázár, Sztarcsevits János, Steidl Antal, Gerhardt Menyhért és Borza Nándorné 450frtra levén; ezeknek előleges havi járandósága 37 frt 50 krt szokott módon utalványozXatik és annak kifizetésére a házi pénztár utasíttatik. Többiben pedig Cserba János képviselő úr indítványához képest meghagyatik az iskolaszéknek, hogy a városi tanítók képessége úgy erkölcsi viselete felett magának meggyőződést szerez\'én erről a tanácsnak sürgősen jelentést tegyen. Utasíttatik végre a gazd. szakosztály, hogy a tanítóktól elvont és a város tulajdonába visszaszállt földek elárverezése iránt az árverezési feltételeket elkészítvén, azokat a tanácsnak mutassa be. "

23 A képviselőtestület által hozott határozat szellemében írt ki az iskolaszék két külterületi elemi iskolába tanítók számára pályázatot. A javadalmazás személyenként 450 forint, hat öl lágyfa, szabadlakás. Olyan pályázati kiírással is találkoztunk, - 1878-ban - ahol a megajánlott fizetés magasabb volt, mint a megszabott. „Baján (Bács megye) a Szent János Külvárosban megürült tnagyar tannyelvű róm. kath. Tanítói állomásra Augusztus 30-ig pályázat hirdettetik. Javadalma: a. 600frt. o.e., b. szabad lakás (vagy ennek hiányában 100 frt o.e. lakbér, c. iskolatisztogatás és fűtésért 25 frt o.e., d. iskolafűtésre 3 öl fa, e. krétapénz 2 frt o.e. A szabályszerűleg felszerelt folyamodványok a bajai róm. kath. Iskolaszékre czímezve, ft. Latinovics Gábor prépost, ker. tanfelügyelő esperes és plébános úrhoz Bajára küldendők. "

M A pályázatra három jelentkező volt, akik közül a már Bácsborsódon gyakorlatot szerzett Újhelyi Gézát nevezték ki. Őt egy év múlva áthelyezte az iskolaszék az istvánmegyei iskolához. Az így ismételten megüresedett állásra újólag pályázatot írtak ki 1879-ben. Valószínűsíthető a fizetés nagysága tette, hogy most 62 pályázat futott be, és a nyertes tanító Kellner János lett. Nemcsak a város, de a vármegye is törekedett arra, hogy a fizetésen felül, a szorgalmas és valamiben kitűnt tanítók munkáját is elismerje. Bizonyos időszakonként az anyagi gondokkal küszködő pedagógusok is - segély formájában - kaptak támogatást. Tulajdonképpen ebben az időben is úgymond szolidaritási alapon működött a segélyezés, mert a kinevezett tanítók fizetésének két százalékát a munkáltató levonta a segélyezési pénztár számára, s az így befolyt összeget a megyei iskolatanácsnak utalta át. A törvény nem tette lehetővé, hogy a tanítók más munkákat, fizetéssel járó beosztásokat vállaljanak. Még a különórák tartását, vagy „kosztos diák" vállalását is csak engedéllyel tehették meg. A világi - és az egyházi tanügyi hatóságokkal a vitájuk ezek miatt volt a leggyakoribb. KÉL, iskolai iratok 29/1870. U.o. 20/9-1878.