Bács-Kiskun megye múltjából 16. (Kecskemét, 2000)

MOLNÁR JÁNOS Baja város népoktatásáról az 1800-as évek utolsó évtizedeiben

forrásértékű dokumentumok hiánya, illetve kis száma miatt - igen nagy gondot okozott összegező elemzésre lehetőséget nyújtó statisztikát összeállítani. Ez tükröződik a mellékletben szereplő táblázatokban is, amely a tanulmány készítőjének munkája. (Ez az első kísérlet egy ilyen mutató publikálására.) Növelte a nehézséget e tekintetben az is, hogy az iskolaszék bizonyos tanévben, tanévekben megszüntetett iskolát, tanulóit más iskolákhoz irányította át, illetve az iskolák megnevezését is módosította, pl. az 1882-83. tanévtől. A tankötelezettség Bács-Bodrog vármegyei alakulásáról pontos, forrásértékű dokumentum áll a kutató rendelkezésére, nevezetesen az 1869. október 6-án Zomborban megalakult tankerületi iskolatanács öt éves munkájáról számot adó jelentés.

12 Ebben az áll, hogy 1874-ben a megye tanköteleseinek 64 %-a látogatta az iskolát. Ezt abból a szempontból pozitívnak minősíti, hogy az öt év alatt a megyében az iskolába járók száma több mint 12000-rel szaporodott. Arról is számot adott, hogy a 37606 tanköteles miért maradt távol az iskolától. „Ezek szerént tehát a tanköteles gyermekeknek 35,4 %-ka az iskolába nem jár, és hogy ez így van, ennek egyik oka az, hogy a megyei határozat a kényszer iskoláztatásra nézve, az illető közegek által, lelkiismeretesen nem hajtatott végre és másik ok pedig az, hogy a törvénynek követelései a gyermekek iskoláztatására nézve szigorúak, mert ha pedagógiai szempontból a törvénynek azon intézkedéseit, hogy a 6-12 éves gyermekek a mindennapi, a 13-15 évesek pedig az ismétlő iskolába járni tartoznak, indokolni és védelmezni is lehet abból azonban ami jó és kívánatos még következtetni nem lehet, hogy a gyakorlati életben lehetséges és hogy a törvénynek intézkedése végrehajtható is. " Baja város tanköteles gyermekeinek mindennapos iskolába járásáról elsőként az 1881-82. tanév adatait sikerült egybegyűjteni. (Lásd: 1. sz. melléklet) Itt jegyezzük meg, hogy a mellékletekben szereplő táblázatok adatai között nem szerepelnek a szerb- és a magán elemi népiskolák adatai. Különböző források a vizsgált időszakban - tanulóik számát - a görögkeleti iskolában 20-28 között, a magán népiskolákban 40-50 között valószínűsítik. A tankerületi iskolatanács számítási eljárásaira építkezve fogalmazhatjuk meg, hogy a város 6-12 éves korosztályának 66,7 %-a járt az elemi népiskola valamelyik osztályába. A következő tanévekben mind arányaiban, mind az abszolút számokban növekedés tapasztalható, hisz az 1890-91. tanévben már a 6-12 éveseknek 71,9 %-a iskolába járó. Megdöbbentő viszont, hogy az évszázad fordulóra 1900-1901. tanévre ennek a korosztálynak már csak 59,8 %-a tesz eleget a tankötelezettségi törvénynek. Figyelmet érdemel az 1. sz. melléklet táblázata (1881-82) abban a tekintetben is, hogy az összes tanuló közül miként oszlik meg az egyes osztályokba járó gyermekek száma, aránya. Ez a következő képet mutatja: 1. osztály 84747,4 % 11. osztály 35619,9 % III. osztály 29216,3 % IV. osztály 22512,6 % V. osztály 482,7 % VI. osztály 191,1 % A táblázat jól érzékelteti, hogy az iskolába járóknak mindössze egy százaléka jutott el a hatodik osztályig. Ismerve a korabeli körülményeket, jónak lehet értékelni, hogy a tanulók több mint 12 A Bács-Bodrog vármegyei tankerületi iskolatanács 1874. évi jelentése a megyei Bizottságnak. KÉL, iskolai iratok 31/8 - 1874. 13 U.o.