Bács-Kiskun megye múltjából 16. (Kecskemét, 2000)

MOLNÁR JÁNOS Baja város népoktatásáról az 1800-as évek utolsó évtizedeiben

90 %-a érte el a negyedik osztályt, s ezzel olyan ismeretek birtokába jutott, amelyekre alapozva tovább tanulhatott, illetve valamilyen kereső pályán helyezkedhetett el. Időszakunkban az elemi iskola 5., illetve 6. osztályait többségében a leányok járták végig eredményesen. A mellékletek táblázatait elemezve felismerhetjük azt a pozitív tendenciát is, hogy folyamatosan növekedett a magasabb osztályokat sikeresen befejezett tanulók aránya. A város elemi népiskolái mind több gyermeket tudtak 9-10 éves korukig falaik között megtartani. (Lásd: 1., 2., 3., 4., 5. sz. mellékletek) A század utolsó két évtizedében a bajai elemi népiskolák tanulóinak osztályonkénti arányait kívánjuk érzékeltetni és értelmezni az alábbi összefoglaló kimutatással. A tanulók száma és aránya az adott tanév összes tanulóinak százalékában Tanév Osztály Tanév I. II. III. IV. V. VI. Tanév tsz. % tsz. % tsz. tsz. Tsz. tsz. 1884-85 901 46.7 385 19,9 337 17,5 245 12,7 37 1,9 26 1,3 1890-91 846 40,9 443 21,4 412 19,9 302 14,6 35 1.7 29 1,5 1894-95 575 28,5 462 22,9 418 20,7 460 22,8 67 3,3 33 1,8 1900-01 558 31,5 436 24,6 368 20,8 288 16,3 72 4.1 48 2,7 tsz.= tanulók száma A számok és arányok mögött meg kell látnunk a szülőket, akik arra törekedtek, hogy legalább az írni-olvasni tudók közé kerüljenek gyermekeik. A népoktatási törvény szellemét és törekvéseit is fellelhetjük ebben a tekintetben, hisz többségüket a törvény betartásának kötelessége is késztette gyermekeik iskoláztatásában. Bizonyosra vehető az is, hogy a városi önkormányzat „szigort" hirdetett meg a mulasztókkal szemben. Az iskolák közül a belvárosi fiúiskola és a zárda „vitte" legtovább tanítványait, az előbbi 75 negyedikes fiút, az utóbbi 82 negyedikes leányt oktatott falai között. Ezek nem mindegyike ebben az iskolában kezdte el tanulmányait. Egy részük a város más - külterületéről érkezett és pótolták az innen kimaradókat. A szállás külvárosi és homokvárosi iskolák csak az első, illetve a második osztályig oktatták tanítványaikat. Hátrányosan hatott a tankötelezettségre az is, hogy sem a világi, sem az egyházi hatóságok nem rendelkeztek a 6-12 éves gyermekek megközelítően pontos számával sem. A kalocsai főegyházmegye 1873. augusztus 7-én Baján tartott tanügyi értekezletén volt szó a város római katolikus iskoláiról. Ennek a tanácskozásnak a jegyzőkönyvéből idézünk: „Az iskolaköteles tanonczok biztos megtudására szükségelt összeírás a városi hatóságok által eszközlendó... "

14 1873 őszén kimutatásuk szerint a tankötelesek (római katolikus felekezethez tartozók) száma, fiúk ,körülbelül" 720, közülük iskolába jár 602; leányok ,körülbelül" 516, iskolába jár 525. 14 KÉL, iskolai iratok 12159/882.