Bács-Kiskun megye múltjából 16. (Kecskemét, 2000)

MOLNÁR JÁNOS Baja város népoktatásáról az 1800-as évek utolsó évtizedeiben

az iskola. A városi önkormányzat hatására 1907-ben létesült ugyanott egy iskolai helyiség, egy tanterem. Évtizedek óta az egyik legnépesebb tanulóifjúságot az alvégi iskolának kellett befogadni. Az épület tantermeit toldalék épületek megépítésével növelték kettőről háromra, majd négyre. Az 1887-88. tanévben már olyan tarthatatlannak minősítették a helyzetet, hogy megfogalmazták az iskolaszék ülésén, az iskola „újból való felépítését". Igen rövid idő alatt készült el az új épület, 6 tanteremmel, amelyről az 1890-91. évi Értesítő így ír: „az alvégi díszes iskolában elhelyezett hasznos művekben gazdag könyvtár... ". Már az előzőekben volt egy rövid utalás arról, hogy a volt zsandárlaktanya több intézménynek adott otthont, így közöttük a belvárosi elemi fiúiskolának is. Ebben sem a tantermek nagysága, sem a higiéniai feltételek nem feleltek meg a népoktatási törvényben előírtaknak. Ezen okok miatt is mind gyakoribbak a panaszok a városi önkormányzatnál, illetve az egyházügyi hatóságoknál. Tulajdonképpen olyan megoldást kellett találni, hogy a zsandárlaktanyát lakó három intézmény - a belvárosi elemi fiú népiskola, a polgári fiúiskola, és a kereskedelmi és iparostanonc iskola - feltételei ha nem is egyidőben, de rövid úton oldódjon meg. Igazgatók, tanárok, „kilincselnek" a megoldás érdekében. Az egyik javaslat szerint a város béreljen egy épületet a belvárosi elemi iskola számára, így a polgári fiúiskola jobb tantermi feltételekkel maradjon a zsandárlaktanyában. Az elhúzódó viták és javaslatok után végre a törvényhatósági bizottság 1900. június 9-én arról döntött, hogy a belvárosban az elemi népiskola és a polgári fiúiskola számára egy új iskolát építtet. A Szent Antal és a Deák Ferenc utca sarkán kialakított telken kezdődött meg az építkezés 1905-ben, majd 1906. július 15-én megtörtént a műszaki átadás, és szeptemberben a földszint 5 tantermében megkezdte működését - igen jó feltételek között - az elemi fiú népiskola.

11 A görögkeleti szerb elemi népiskola épületéről, a benne folyó oktató-nevelő munkáról eleddig kevés forrásértékű anyag került a tanulmány szerzőjének birtokába. A III. Béla Gimnázium történetét kutatva, az intézet egykori igazgatója Szenczy Győző mutatja be a gimnázium épületének megépítését, annak 19. századi újjáépítését. Ebben a leírásban találtunk utalást arra, hogy az 1810-es években a gimnázium épületében tanultak az elemi iskola tanulói is, közöttük görögkeleti szerbek két osztályban. Ugyancsak ez a leírás tartalmazza az 1840. nagybajai tűzvészt, amelynek a gimnázium épülete is áldozatául esett, kivéve „a görögök két iskolája, a leányiskola s a kántornak egy szobája". 1892-ben a nyolc osztályúvá fejlődött gimnáziumnak minden tanteremre szüksége volt, s emiatt az elemi iskolai osztályokat - így a görögkeleti szerb iskolát is másutt helyezték el, feltételezésünk szerint az un. „nagy szerb templom" közelében, a görögkeleti parókia telkére. A városban működő magán elemi népiskolák a leányok oktatását végezték. Valamennyi az alapító-tulajdonos lakásán működött. Körülményeik, felszerelésük nem minősült kielégítőnek. Ezért a felügyelet gyakorta figyelmeztetett a hiányosságok pótlására. Az 1800-as évek utolsó évtizedeinek tanfelügyelői tapasztalatait tárta fel Kemény János, a Bács-Kiskun megyei Levéltár 1999-ben megjelent évkönyvében, s ebben a magán elemi népiskolák is szerepelnek. A népoktatási törvény I. fejezete a tanulás kötelezettségét írja elő: „ 1. §. Minden szülő vagy gyám, ideértve azokat is, kiknek házában gyermekek mint mestertanítványok vagy háziszolgák tartatnak, kötelesek gyermekeiket vagy gyámoltjaikat (ha nevelésökről a háznál vagy magánintézetben nem gondoskodtak) nyilvános iskolába járatni, életidejük 6. évének betöltésétől egész 12., illetőlet a 15. év betöltéséig". A tankötelesek pontos számáról 11 A bajai Központi Általános Iskola 1991-92. jubileumi évkönyve részletesen leírja az épület adatait, és azt, hogy az emeleti tantermekbe a polgári fiúiskola kapott elhelyezést