Bács-Kiskun megye múltjából 16. (Kecskemét, 2000)

KEMÉNY JÁNOS Baja város katonai szerepe az 1848-1849-es szabadságharcban a közgyűlési és tanácsülési jegyzőkönyvek tükrében

Pilaszanovics József városi főbíró az 1849. január 23-án tartott tanácsülésen bemutatta Bajaszenlistván

101 község aznap hozzá intézett levelét, amely szerint a honvédek számára gyűjtött fehérneműket átadják Bajának. Egyúttal a község azt kérte, hogy mivel az OHB rendelkezései nem jutnak el hozzá, Baja küldje meg neki ezek másolatait.

102 Petrovics István, Petrovácz István tanácsnokok és Gergics Imre főjegyző az 1849. január 26-i tanácsülésen jelentették, hogy az időnként leszállított újoncok közül 1849. január 16-19-én és 23-án 21 újoncot avattak fel, és így Baja város a már előbb kiállítottakkal együtt összesen 144 újoncot állított ki.

103 Az 1849. január 26-i tanácsülés másik napirendi pontja a Baja város közönségéhez 1849. január 14-én 439/E. szám alatt intézett kormányfelhívás volt, amelynek nyomán az ellenséggel való levelezés megakadályozására a városi tanács úgy döntött, hogy megvizsgáltatja a bajai postaállomásra érkezett és az ott feladott levelek tartalmát. A levelek ellenőrzését a Pilaszanovics Józsefvárosi főbíró által küldendő tanácsnokra bízta.

104 Januárban Baján át csapatok vonultak délre, ezt bizonyítja Petrovácz István tanácsnoknak az 1849. február 5-én, 7-én és 10-én tartott védelmi bizottmányi ülésen beadott jelentése, amely szerint januárban a katonaságnak Baján keresztül történt átvonulásakor nagyobb mennyiségű zabra volt szüksége, ezért a városi főbíró megbízásából 85 és fél mérő zabot vásárolt.

105 Az 1849. február 4-én tartott rendkívüli tanácsülés az ellenség állásáról terjesztett álhírek miatt elfogott Németszegi János elleni tanúvallomásokat tárgyalta. A hat tanú által is hitelesített vallomásból kitűnt, hogy Németszegi János az ellenség "a rabló rác csorda" erejét eltúlozva Szabadka, Almás, Bikity és Baja nemsokára bekövetkező feladását jósolta, amivel a jó érzelmű polgárok lehangolására törekedett. A tanács ezért "a bújtogatás bélyegét magán hordó vétkes tettéért," figyelembe véve gróf Vécsey Károly

106 tábornoknak az ilyen esetekre vonatkozó, 1849. január 29-én kiadott 339. számú rendeletét, őrizet alatt a szegedi katonai parancsnoksághoz kísértette.

1 7 A városi tanács 1849. február 5-én, 7-én, 9-10-én tartott ülése megállapította, hogy a megyét elborító ellenség miatt a békés polgárok élete és vagyona veszélyeztetve van, és a Baját is fenyegető vész elhárításáról gondoskodni kell. Ezért a 439/E/1849. számú kormányíelhívás 3. §-a, valamint gróf Vécsey Károly tábornok 1849. január 31-i szegedi rendelete értelmében védelmi bizottmány alakítása vált szükségessé. A városi tanács határozata értelmében a választott tanács és képviselőtestület védelmi bizottmánnyá alakult át. Fő feladatának a védelmi eszközök minél gyorsabb és célszerűbb alkalmazását tekintette.

108 Bajaszentistván (Pest-Pilis-Solt vm, ma: Baja város része, H). Magyar és délszláv falu Baja várostól északra, a Sárközben. Lakosainak száma 1851-ben 2580 íö. Pandúr község 1782-ben, Kákony község 1805-ben került közigazgatásilag Bajaszentistvánhoz. 1848-1849-ben a község a kalocsai érsek birtoka volt. - 1. FÉNYES Elek, 1851. II. 100. - A nagyközség az 1930. évi 30. törvény rendelkezése alapján vált közigazgatásilag végleg Baja város részévé. BKMÖL IV. 1007. Tan. törv.jkv. 1849. 53/1849. Uo. 60/1849. Uo. 61/1849. Uo. 70/1849. Vécsey Károly gróf (1809-1849) őrnagy a 2. (Hannover) huszárezredben; 1848. október 12.: ezredes; 1848. december 28. tábornok; 1849. január 18: átveszi a bácskai sereg parancsnokságát; 1848. március: az V. hadtest parancsnoka; 1849. április 24.: másodosztályú katonai érdemrenddel tüntetik ki; 1849. augusztus 21.: megadja magát az orosz csapatoknak; 1849. október 6.: Aradon vértanúhalált hal. BKMÖL IV. 1007. Tan. törv.jkv. 1849. 64/1849. Uo. 66/1849.