Bács-Kiskun megye múltjából 16. (Kecskemét, 2000)

KEMÉNY JÁNOS Baja város katonai szerepe az 1848-1849-es szabadságharcban a közgyűlési és tanácsülési jegyzőkönyvek tükrében

állam a törvényes kamatokkal együtt fogja megtéríteni az értéküket, mihelyt azt a körülmények megengedik. Megküldte a kormány felhívását, amely szerint; 1. Az ellenségnek szállásolás, élelmezés, elszállítás tekintetében segédkezet nyújtani tilos, az élelmiszereket az ellenség elől el kell takarítani és meg kell semmisíteni. 2. Az ellenség által elfoglalt helyekre az élelmiszerek és egyéb árucikkek szállítása hazaárulás bűntette alatt tilos. 3. Az ellenséggel való bárminemű érintkezés, így a hivatalos és a magánlevelezés is, hazaárulás büntetés terhe alatt tilos. A tilalom áthágóit rögtönítélő bíróság elé kell állítani, ezért a rendes sereg parancsnokait és a szabadcsapatok vezéreit vérhatalmi joggal, a városi tanácsokat pedig rögtönítélő bírósági hatalommal ruházta fel. 4. Azokat a törvényhatóságokat, amelyeket az ellenség megszállt vagy megszállni készül, ostromállapotba kell helyezni, a törvényhatóságoknak kötelességük a népfelkelés meghirdetése és szabadcsapatok szervezése. A közadót és a haza védelmére felajánlott javakat Debrecenbe kell szállítani, vagy a legközelebb működő kormánybiztosnak kell átadni. 5. Az ellenség minden mozdulatát éber figyelemmel kell kísérni, minden lépéséről tudósítani kell az ország kormányát és a vidékbeli nemzeti seregek vezéreit. Az ellenség kisebb csapatait támadják meg, előnyomulását az utakon, a hidaknál, az átjáróknál akadályokkal hátráltassák. 6. A hátralévő újoncokat ki kell állítani, a Dunán innenieket Szegedre kell szállítani. A rendeletet Baja város közönségének azzal a megjegyzéssel küldte meg Kossuth, hogy tapasztalt hazafias buzgalma és erélyessége szerint működjön közre a megvalósításban. A városi tanács örömmel üdvözölte az OHB elnökének a bajai közönség hazafias törekvéseit méltányló elismerését. A rendeletet kifüggesztés, dobszó és az egyházi szószékekről való meghirdetés útján közhírré tétetni, a város szabadcsapatainak pedig másolatban megküldetni rendelte. Az egyházakban történő meghirdetéssel a plébániatemplomban Volarics Antalt, a barátoknál Jilk Sándort, az óhitűeknél Petrovácz István tanácsnokot, az evangélikusoknál Kanyó Alajos képviselőt, a zsidóknál Imrédy József rendőrkapitányt bízta meg. Az utasokra és a szállításokra való felügyelésre a vaskúti, a pesti és a szegedi sorompókhoz két-két nemzetőrt rendelt ki a tanács, 30 krajcár fizetéssel.

98 Knézy Antal első alispánnak Zomborban, 1849. január 21-én kelt hivatalos levelét szintén az 1849. január 23-án tartott tanácsülésen olvasták fel. Az alispán szerint a Szenttamásról

99 kitört és Verbászon pusztító, raboló, gyilkoló csoport megfékezésére általános népfelkelést rendelt el. A puskákkal, pisztolyokkal, kaszákkal felfegyverzett népet a helyi bírák vezérlete alatt Zomborba hívta. A közelgő vész nagyságára való tekintettel a városi tanács határozatában meghagyta az illető tizedbeli tanácsnokoknak, hogy tizedeikben minden fegyverre fogható egyént írjanak össze, és magukat felfegyverezve, 3 napi élelemmel ellátva siessenek a rabló ellenség megfékezésére.

100 BKMÖL IV. 1007. Tan. törv.jkv. 1849. 51/1849.; 1. még: KLÖM XIV. 1953. 127-130. Szenttamás (Bács-Bodrog vm., ma: Srbobran, YU) BKMÖL IV. 1007. Tan. törv.jkv. 1849. 52/1849.