Bács-Kiskun megye múltjából 16. (Kecskemét, 2000)

PÉTERNÉ FEHÉR MÁRIA Kecskemét vagyoni helyzetének felmérése 1855-ben

Bugac pusztából 8.205 kat. hold 114 négyszögöl teriiletet Kecskemét 1810-től 1842ig 200.000 rénes forintért zálogolt a bernátfalvi Földváry családtól. 32 év után a Földváryak nem fizették vissza a zálogot, sőt arra újabb 48.000 forint zálogot kértek. Szintén 32 évre tehát újra lekötötték a birtokrészt (vagyis 1874-ig). Később, 1864-ben azonban Földváry Károly és Mór családjuk megbízásából december 20-án kelt adásvételi szerződéssel a zálogolt pusztát (a 248.000 forint zálog beszámításával, 50.000 forint ráfizetéssel) 298.000 forintért eladták Kecskemétnek örök áron.

20 A 14.454 kat. holdnyi Bugac pusztában azonban volt 6.190 kat. hold 264 négyszögöl terjedelmű rész, amely a Szentkirályi család birtokában volt. (Ezt a részt 1901. szeptember 13-án vette meg a város 1 millió koronáért.) 1855-ben tehát még zálogban bírta Kecskemét a puszta nagyobbik részét. A 16.000 kat. holdnyi Pusztaszer pusztából (amely a Csongrád megyei Kistelek község szomszédságában volt) Kecskemét a 17. század második felétől mintegy 7.536 holdat bérelt. A Neoaquistica Commissio a kincstár tulajdonába visszavette, majd III. Károly király 1733-ban gr. Erdődy Györgynek adományozta. 1764-ben gr. Erdődy Kristóf eladta Pusztaszert gr. Batüiyány Lajos nádornak. Kecskemét a pusztarészt azonban tovább bérelhette, később örökül megvehette.

21 1855-ben a puszta egy része 50 holdas részletekben városi gazdáknak volt kiadva haszonbérbe, másik, nagyobb részét közlegelőként hasznosította Kecskemét. Ágasegyháza puszta a 18. században a Szily, Galgóczy és a Sárközy családok birtokában volt. Idővel a tulajdonrészek nagyon elaprózódtak, így sok családtól vette meg Kecskemét az 1835-1839-es években. (A 19. század végén területe 9.662 kat. hold 1111 négyszögöl volt.)

22 1855-ben a puszta nagy része - örök áron eladva - már városi gazdák birtokában volt, másik részét a város rétként hasznosította. Monostor puszta Bugac szomszédságában terült el (területe mintegy 11.782 kat. hold volt). A Neoaquistica Commissio a Jánossy családtól elvette és Barinyai Ignác ítélőmesternek adta. Az ítélőmestertől a város 14 évre 5.000 forintért zálogba vette, 1754-ben már 25 évre szerezte meg zálogként 20.000 forintért. 1767-1794-ig a Majtényi családtól zálogolta a város a pusztát, amit azután 1794. május 6-án megvett 143.600 rénes forintért kesselőkői Majtényi Károlytól, Páltól és édesanyjuktól özv. Majtényi Károlyné született Beleznay Annától.

23 1855-ben a megmaradt közlegelő egy része haszonbérbe volt kiadva, más része után legelőbért szedtek. Gyalu pusztát 1845-ben szerezte Kecskemét egyes vállalkozó lakosok számára, akik a vételárat 13 év alatt voltak kötelesek lefizetni. A város 50 holdat és az itteni vendégfogadót megtartotta városi használatban. A városi jövedelmet gyarapította ezen túl a körösi halászat bérbeadása. Ürbö pusztát 1845 és 1847 között vette meg Kecskemét a Majtényi és Czagány családtól azért, hogy ezt a részt elcserélje a br. Bánffy család borbási birtokrészéért, a csere azonban nem sikerült. A város kecskeméti gazdáknak adta el a területet, akiknek 10 év alatt kellett a vételárat törleszteni. Páhit 1853 júniusában vette Kecskemét gr. Csáky Györgytől 41.063 forintért. Ennek egy részét balásfalvi Kiss Miklósnak adták borbási, szentkirályi és alpári birtokaiért cse20 LIPÓTZY, 1935.48. 21 Uo. 47-48. 22 Uo. 45^16. 23 BKMÖL. XV. 8 Ballá János Kecskemétre vonatkozó feljegyzései I. köt. 254. A megvétel után a város 5 és félezer holdat eladott 63 kecskeméti lakosnak örök áron. A többi legelő maradt. 1910-ben itt Monostorfalva néven faluszerü település jött létre Kada Elek kecskeméti polgármester kezdeményezésére.