Bács-Kiskun megye múltjából 16. (Kecskemét, 2000)

BÁNKÚTI IMRE A Kiskunság a török hódoltság utolsó évtizedeiben (Dokumentumok 1667-1683)

nierészszöllye próbálni, hogy katonáiul, hajdútul, rabtul, és egyéb gyanós szömélyíí s életű emberektül lovat, ökröt, tehenet, juhot megvögyön, akar honnan való legyen is az, és akár mint szabódgyék is azon, hogy igaz jószág legyen, és hasonlóképpen az idegön török urak, hassák, békök is az szörént tilalmazták azon dolgot erős fenyegetű parancsolattall. My magunk közt is csaknem minden vasárnapon ezt bíráinkal megkiáltattuk, hogy minden ember magát megójja afféle gyanós szömélyíí embertül való marha és egyéb ruha vételtől. Mivel hogy tudván azt, hogy azoknak nincsen falkás lova, barma, az mellyek közzül kiszakasztván eladná, hanem hozzánk hasonló adófizető emberek jószága legyen az ollyatén embertűi adandó marha. Ez sok rendbeli erős parancsolat nemcsak az mi helyünkben, hanem ugyan az Tisza Duna közöt. és körülöttünk lévő városokban, falukban meg volt tiltva. És így lévén, tudtára volt mindeneknek. Találkoztanak helyünkben két emberek, az kik tavaly marhákat vöttenek katonáktull, az öregét s javát Győrré az az két ember elhajtotta, s az aprójában 11 elhattanak szomszéd falunkbeli emberek barmán, azonban az Budai Passa levelét folytatta alá közinkben, hogy katonák paraszt falusi marhákat elhajtottanak, azokban sok elmaradót az mezőben. Hanem az városi, falusi bírák azokat megkerestetvén, Budára hajtsák. Mert ha nem cseleköszik, az bírókat karóba vonattya. Az mely ember barma közöt volt és Itatták azok az emberek az 11 marhácskákat, eszében vötte az barmos gazda, és az gulyássávall falunkban hajtatta egész falu láttára, akkor lévén falujul gyűlésünk, és semmi módon el nem merészöltük titkolni annyi emberek láttára, Budára köllöt hajtatnunk az 11 marhát; azonban eszében vévén és hírük mönt az orgazdáknak Győrré, hogy kitudődot dolguk, többé haza nem jüttenek. hanem Rév Komáromba mönt lakni. Onnan hazol az török feleségét, gyermekét kereste, minket is szaklatot érötte. My elrejtöttük az török előtt, mivel az keresztyénség is arra vit, kézben nem adtuk. Immár mostan az révkomáromi urainknak vádolván ellenünk az 11 borjúkért az kit kítelenség alat Budára hajtottunk, fölötte sok pénzt keres rajtunk, úgy annyira, hogy mind Györrül, Komáromból és az felső vásárokról utainkat elfogta. Ezt értvén, Uraságod írjon az révkomáromi urainknak, és seregbíró urunknak, mivel ő Nagysága fogta porit Simony János nevű embernek, mivel hogy eő Nagysága igen elhittel ellenünk való vádgyát Simonji Jánosnak, az mi igaz mondásunkat penig egész országgall megbizonyíttyuk, hogy illyen erős törvényes parancsolat volt az mi országunkban. Annak okájért ő Uraságok megértvén Uraságod levelebéli írásábóll, szabadícsák útainkat fel, hogy ne hurcoltassunk minden törvénybontogatőknak vádlásuk miatt, és mi is az igaz törvény elől félre nem állunk. Csak eő Uraságok megértené indító eleit afféle dolgoknak, és ne húzatnánk imit amot minden emberek hát mögé való vádlására. Minden jő választ várunk Uraságodtull. És azonban Füleken lakozó Sövényházi Lőrintz uraimék is el nem akarnak rólunk állani, az mint megértheti Uraságod levelükbőll. Még is Uraságodat kérjük alázatossan, írjon Sövényházi uraiméknak, hogy meg ne károsicson eő Kegyelmek.

48 P. S.

49 Viszontag azon is kérjük Uraságodat, hogy az nemes Beszteri

50 pusztában el akarnak szakasztani, feléje is nem merünk mönni, az idő látván (így!) Uraságod visellyön gondot arról is. Jóllehet nem tudgyuk micsoda katonánál vagyon az Beszterről kiadott levele [de az nyilván vagyon.] Azonn is kérjük Uraságodat nagy alázatosággall, hogy az megnevezőt nemes puszták árendájából Uraságod elengedgyön, mert az Tisza Duna közöt nincsen ollyan drága puszták, leengedvén Uraságod, ki nem eresztyiik kezünkbőll, nem akarván elidegöníteni kezünk közzüll. Minden jő dolgokróll választ várunk Uraságodtul, és az summát is hová köllessék vinnünk, minden voltaképpen írja meg Uraságod, hogy mihez A Sövényházival való konfliktusra 1. a 4. sz. iratot, ott azonban Sövényházi István néven említve. Post scriptum = utóirat. Bösztör néven ma Kunszentmiklós része.