Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)

ORGOVÁNYI ISTVÁN Az 1956-os forradalom és szabadságharc kecskeméti eseményeinek története

A megtorlás és a restauráció kiteljesedése " Elérkezett az ideje annak(...), hogy a széles párttagság munkája nyomán befolyásolni tudjuk az. életet. " Az új kommunista párt helyzete 1956 decemberében még mindig meglehetősen ingatag volt. A megyében összesen 255 alapszervezet volt 3982 taggal.

308 Ez 15%-a az október előttinek, amikor 799 alapszervezet létezett 22 000 taggal. Önállóan szinte seholsem alakult pártszervezet, az átlépők többsége a szegényparasztságból, a téeszek volt MDP-tagjaiból került ki. A középparasztság és az egyéni parasztság kevésbé képviseltette magát, ök még reménykedtek a parasztpárt megalakulásában. Legrosszabb helyzetben éppen a munkások körében, a gyárakban, az üzemekben voltak. Hasonló volt a helyzet az értelmiség körében. Korábban legalább a falusi tanítók körében értek el eredményeket, most ők is távol tartották magukat a párttól. A párt és állami alkalmazottak közül a munkás és szegényparaszt származásúak zöme viszont átlépett.

309 A pártszervezést gátolta, hogy az üzemekben fejtették ki a legnagyobb ellenállást a kommunistákkal szemben, a szervező munka többnyire abbamaradt a megalakulással, a létrejött alapszervezetek nem működtek. A szervezést irányítani hivatott pártapparátus szervezettsége is hagyott kívánni valót maga után: a 281 politikai munkatárs közül 87 távozott, és csak négy újat sikerült beállítani. Az apparátusból kikerült kádereket igyekeztek a fegyveres erők felé orientálni.

310 Az új tagok beszervezése érdekében különös gondot fordítottak az üzemekre, pártszervezőket küldtek ki a 10 legnagyobb üzembe, akik állandóan ott tartózkodtak. Látogatták a régi párttagokat, akiknek fontos szerepet szántak az agitációban. Az agitációs-propaganda részleg feladatául tűzték ki, munkatervet dolgozzon ki a hatékonyabb tagszervezés érdekében. A sajtó feladata a párt népszerűsítése és a forradalom besározása volt. A községekbe egy-egy hétre állandó pártszervezőket osztottak be, az itteni kis szervezetek összevonására törekedtek, hogy "ne osszák meg a kommunisták erejét" . Igyekeztek gondoskodni arról, hogy a széthullott alapszervezetek megüresedett pártházait ne adják fel.

311 A következő év februárjában már 434 alapszervezet működött 6811 taggal, akinek 5%-a, 374 fő, teljesen új volt.

312 A megyei aktívaértekezleten elhangzott beszámoló már arról beszél, hogy februárban "tömegével voltak pártnapok, pártgyülések, megbeszélések". Október 26-a után a legtöbb helyen a pártszervezetek az üzemekben megszűntek, helyiségüket elvették. Az érdembeli pártszervező munka a városi üzemekben december végén, január elején kezdődött. Novemberben csak a Gyufa308 BÁRSONY Ferenc szerk. 1983. 43-47. A pártszervezés helyzete a megyében. 1956. dec. 15. 309 uo. 310 uo. 311 Ezeknek klubjelleget akartak kölcsönözni. Tekepályával, házi borkiméréssel igyekeztek fokozni az agitáció erejét(!) 312 BÁRSONY Ferenc szerk. 1983. 71-88. Molnár Frigyes beszámolója a megyei aktívaértekezleten 1957. márc. 7.