Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)

ORGOVÁNYI ISTVÁN Az 1956-os forradalom és szabadságharc kecskeméti eseményeinek története

hiába fáradoznak azon, hogy összehozzák a területi munkástanács gyűlését. Az orosz parancsnokság, a megyei és városi tanács minden módon gátolja ezt a törekvésüket. Beszámolt a Központi Munkástanácsnál tett november 26-i látogatásukról is. Ekkor beszéltek Rácz Sándorral is, akivel egyeztették az álláspontjaikat, és megbeszélték a tennivalókat. A KMT ülésén jelen volt Kádár János, Apró Antal és Münnich Ferenc is. Szóba került a karhatalom, a deportálások ügye, és a tiszti nyilatkozat kérdése is. Münnich Ferenc engedékenynek mutatkozott ezekben a kérdésekben. A KMT követelte, hogy a kormány nyilatkozzék Nagy Imre és társai sorsáról, és adjon lapengedélyt a Központi Munkástanácsnak.

285 Az ózdi vaskohászok küldöttének a kérdésére Kádár kénytelen volt elismerni, hogy a Munkástanács az, amely ma a kezében tartja a hatalmat az országban. Tiltakoztak az ellen, hogy a párt minden erővel törekszik az üzemi alapszervetek létrehozására. Figyelmeztették, hogy kormányának nincs társadalmi bázisa: "Kádárnak nincs mire támaszkodnia, csak a szovjet fegyverekre, mi viszont a munkásságra támaszkodunk. A szovjet csapatok elmennek, de a munkásság itt marad. Mi lesz akkor Kádárral és kormányával?"

286 Utána személyi kérdésekről döntöttek, Pullay pedig bizalmi szavazást kért a vezetőkről, ennek során megerősítették őket tisztségükben. November 29-én a városi munkástanács formálisan is megbízta a két összekötőt, hogy képviselje a tetsületet a Központi Munkástanácsnál. Vlacsil Tibor ezt nem vállalta, így Bognár Ferenc és B. Hajagos Károly lett a küldött. Ök hozták a tájékoztatókat, röpcédulákat és a szóbeli utasításokat, amelyeket aztán Pullay Bélának és Bíró Sándornak adtak át. B. Hajagos Károly és Bognár Ferenc november 29-én vagy 30-án Budapestre utazott a Központi Munkástanácshoz, ahol leadták a megbízólevelüket. A KMT Nemeskéri Józsefet jelölte ki, hogy Kecskemétre menjen a területi munkástanács megalakulását segíteni. B. Hajagos Károly részt vett az értekezleten, amelyen a sajtóbojkottról döntöttek. Az erre felhívó közleményt november 30-án adta ki a KMT. Pullay Béla eközben Kecskeméten szervezte a területi munkástanács alakuló gyűlését a Cifra palotába. Engedélyt kért és kapott a megyei tanácstól, a rendőrségtől és a szovjet parancsnokságtól. Dallos Ferenc a munkástanácsok felépítésében Pullaynak a jugoszláv minta követését javasolta, eszerint hármas tagozódást kellene kialakítani, legalul vannak az üzemi munkástanácsok, ezeket fogják össze a területi munkástanácsok, a felső szinten pedig a központi munkástanács van. Kilátásba helyezett egy Jugoszláviába szóló tanulmányutat. Ennek a támogató gesztusnak a hitelét megkérdőjelezi, hogy ugyanerre az időpontra meghívót küldött szét a munkástanácsok elnökeinek a megyei tanács épületében tartandó megbeszélésre, ily módon akarván szabotálni a területi munkástanács megalakulását. Később tévedésnek minősítette a meghívásokat. Nyilván hasonló taktika jellemezte Dallos magatartását a munkástanácsokkal szemben általánosságban is. Frontális támadást 284 OSZK 412. 12. B 1157/1957. Pullay Béla és társai pere. Az AKK MT 1956. nov. 28-i jegyzökönyve. 285 1956 Kézikönyve, 1996. I. kötet, 259. 286 OSZK 412. 12. B 1157/1957. Pullay Béla és társai pere. Az AKK MT 1956. nov. 28-i jegyzőkönyve.