Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)
ORGOVÁNYI ISTVÁN Az 1956-os forradalom és szabadságharc kecskeméti eseményeinek története
nem indíthattak ellenük egyelőre, így megpróbálták befolyásuk alá vonni őket. A munkástanácsok vezetői pedig azt a taktikát követték,hogy színleg engedtek a hatalom felől rájuk nehezedő nyomásnak, az együttműködést azonban kijátszották. Pullay mellett Bíró Sándor, Lázár Ákos és Vlacsil Tibor is fontos szerepet játszott az összejövetel megszervezésében. Lázár Ákos az összejövetel engedélyeztetését intézte. December // 8/ Reggel Bognár Ferenc, B. Hajagos Károly és Rózsa Sándor hozta a KMT küldöttét Budapestről. Pullay Béla délelőtt 10-kor nyitotta meg a Cifra palotába összehívott gyűlést. Néhányan a megyei tanácsra mentek - így pl. Vlacsil is -, és csak később a Cifra palotába. Pullay Béla tudhatott Dallos keresztbe szevezéséről, ugyanis állítólag egy embert a tanács elé állított, hogy küldje a munkásvezetőket a Cifra palotába. Pullay egyébként meghívta a pártbizottság néhány tagját és a szakszervezeteket is. Az ott hívatlanul megjelenő Gombos Aladárt és Fekete Miklóst azonban Bognár Ferenc elzavarta. Pullay november második felében tárgyalt a pártbizottságon a munka felvételéről és a fegyelem helyreállításáról. A pártbizottság ezeket a kérdéseket akarta tárgyalni a Cifra palotában. Tehát előre megbeszélt programmal hívták össze a gyűlést, ez azonban nem volt azonos a pártbizottság programjával. Körülbelül 100150 személy gyűlt össze. A Pestről leküldött szervező, Nemeskéri József felszólalásában támadta a szovjeteket és a Kádár-kormányt. Felszólította a munkástanácsokat, hogy igyekezzenek gátolni a pártszervezést az üzemekben, szorgalmazzák a rákosisták eltávolítását és a szovjet csapatok kivonását. Utána ismertette a Központi Munkástanács álláspontját. Pullay Béla elmondta, hogy most élhet mindenki a szólásszabadsággal, szintén követelte az oroszok kivonulását és a többpártrendszer engedélyezését. Hangoztatta, hogy a munkástanácsoknak nyilvánosságra van szükségük, ezért javasolta, hogy kérjenek egy oldalt a Petőfi Népétől, hogy ismertetni tudják az olvasókkal a területi munkástanács közleményeit. Ezután ismertette a hallgatósággal a Kocher-ügy részleteit és fejleményeit 288 . Utána közölte, hogy céljuk a megyei munkástanács 287 OSZK 412. 12. B 1157/1957. Pullay Béla és társai pere. A Kecskeméti Gépgyár Munkástanácsának Általános helyzetkép című beszámolója. 1956. december 6. 3. Ez az egyetlen dokumentum eddig, amely tényként közli a területi munkástanács megalakulását, az időpontot viszont két nappal későbbre teszi: "December 3-án megalakult Kecskeméten a munkástanácsok csúcsbizottsága, hosszas küzdelem után. A megalakulást csak a Budapesti Szovjet Katonai Parancsnokság utasítására voltak hajlandók engedélyezni a helyi hatóságok." 288 A megyei tanács a december 5-i VB-ülésen tárgyalta az ügyet. Kocher László itt elmondta, hogy a november 4-e utáni pesti utazása nagyon megviselte az idegeit. Fenntartotta véleményét, hogy az állam a munkásosztály rovására gondoskodott a pedagógusokról, a gyászlobogók kitevését pedig provokációnak nevezte. Hangsúlyozta kommunista meggyőződését, de nem tartotta magát magyarellenesnek. Szűcs Béláné VB-tag is úgy vélte, hogy a pedagógusok kommunistaellenes hangulatot keltettek. A pedagógusok képviselője, dr. Rakó István követelte a kompromittálódott
