Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)
ORGOVÁNYI ISTVÁN Az 1956-os forradalom és szabadságharc kecskeméti eseményeinek története
létjogosultsága." Ezután kijelentette, hogy a kommunizmus fénykora lejárt, a sztrájk fegyverével fognak leszámolni a Kádár-kormánnyal, amely amúgy sem életképes, mivel csak a szovjet szuronyok tartják hatalmon. A szovjetek ellen harcolók nemzeti hősök, az ávósokat, szovjet-szimpatizánsokat pedig darabokra tudná szaggatni. A hivatalos hírforrásoknak sem lehet hinni, az «gyetlen hiteles tájékozódási pont a Szabad Európa. November 15-én Nagy Sándor, Karazsia László és Vlacsil Tibor gépkocsival Budapestre mentek a Központi Munkástanács másnapi ülésére. A Lakatosipari Vállalat igazgatója szerzett számukra meghívót, és adott nekik kocsit. Előtte azonban a Lakatosipari Vállalat munkástanácsában vita folyt a sztrájkról, Nagy Sándor mellette volt, Fodor Sándor pedig ellene. Nagy Sándor a műhelye által kialakított álláspontot képviselte, itt ugyanis Dómján, Wigner és Fehér is a sztrájk folytatását szorgalmazta. Végül a munka felvétele mellett döntöttek. Erre a sztrájkjog fenntartása mellett a KMT is felhívta a munkásokat. Rácz Sándor a rádióban is felolvasta a felhívást. November 16-án 268 , péntek reggel a Cifra palotában gyűlést tartott a városi forradalmi munkástanács, melyen körülbelül 40-50 fő jelent meg. Ez valószínűleg a harmadik ilyen gyűlés volt. Megjelent a város szovjet katonai parancsnoka is. A Lakatosipari Vállalatot Nagy Sándor, Bíró Sándor és Karazsia László képviselte, akik az ülés közben értek vissza a KMT tanácskozásáról, és tájékoztatták a megjelnteket az ott történtekről. Az ott levők elhatározták, hogy csatlakozva a pesti felhíváshoz, felveszik a munkát november 17-től. Döntöttek, hogy rendszeressé teszik a kapcsolatot a Központi Munkástanáccsal, tájékoztató anyagokat hoznak és írásbeli vagy szóbeli utasításokat kérnek. Határoztak arról is, hogy megyei munkástanácsot hoznak létre, ennek előkészítéseként a jelenlévő vidéki küldötteket felhívták, hogy jelöljenek képviselőket a területi munkástanácsba. November 18-án a Lakatosipari Vállalatnál Nagy Sándort jelölték ki a területi munkástanács egyik szervezőjének, ő ezt nem vállalta, és lemondott. A műhelye dolgozói azonban nem fogadták el a döntését, és visszaküldték a munkástanácsba. Hentz Antalt és Kállait bízták meg a területi munkástanács szervezésével. November 19-én ismét lemondott Nagy Sándor, ekkor sem fogadták el a lemondást, ám amikor a vállalat munkástanácsának és vezetőségének egy részét újraválasztották, leváltották Nagy Sándort 269 , és helyére Dómján került. November 22-én megjelent a Petőfi Népében egy cikk, hogy a Lakatosipari Vállalatnál Nagy Lajos volt a munkástanács elnöke. Ez természetesen nem volt igaz, megint "összekeverték" Nagy Sándort vele. 270 A rágalom tisztázása érdekében Bíró Sándor elment a nyomdába, majd elhívta a cikk íróját, Petőfi Sándort és egy társát a pártbizottságtól. Petőfi a gyárban önkritikát gyakorolt, és bocsánatot kért. Menekülésszerű távozásukkor valószínűleg némi inzultusban is volt részük az aktivistáknak. 271 268 PN 1. évf. 16. sz. (1956. november 18.) 1. 269 Nem volt még egy éve a vállalatnál. 270 PN 1. évf. 19. sz. (1956. november 22.) 1. Az MSZMP Ideiglenes Megyei Intézőbizottságának állásfoglalása a munkástanácsokkal kapcsolatos főbb kérdésekben. A cikkben egyébként kihangsúlyozzák, hogy a munkástanácsok nem formálhatnak jogot az államhatalmi és karhatalmi szervek irányítására, közvetlen utasítására. 271 OSZK 412. 12. B 1055/1957. Ifj. Nagy Sándor pere. Nagy Sándor 1957 májusában elment a
