Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)
ORGOVÁNYI ISTVÁN Az 1956-os forradalom és szabadságharc kecskeméti eseményeinek története
A konzervgyár munkástanácsának november 1 T-i ülésen Homoki László lett a választási bizottság vezetője, majd Pullay felkérte Rózsa Sándort, hogy ismertesse a Központi Munkástanács memorandumát, melyet a munkások előtt is felolvasnak majd, illetve megkísérlik a sajtóban is leközölni. Ezután határoztak arról, hogy a káderlapokat legkésőbb november 19-én ki kell osztani, amire Hartyáni József vállalkozott. A kiosztást aztán még aznap végrehajtották. A végleges üzemi munkástanács megválasztására november 19-én került sor az AKK-ban. A gyűlést Homoki László nyitotta meg, utána a munkások elénekelték a Himnuszt. Homoki ismertette a választás menetét, és átadta a szót Dinka Zoltánnak, aki a párt nevében szólt a munkásokhoz. Felhívta őket, hogy éljenek a lehetőséggel, hogy maguk közül választhatják képviselőiket. Elmondta, hogy a szovjet csapatok segítséget nyújtottak az "ellenforradalom" leveréséhez, és a rend helyreállításában továbbra is segítségükre lesznek, de ehhez még nagyon sok munkára lesz szükség. "A munkásság egyhangú felkiáltással vállalta, hogy a rend és a békesség helyreállításáért felel, csak az orosz csapatok vonuljanak ki Magyarországról." 272 Pullay Béla felkérte a munkatársakat, hogy becsületes, jellemes és harcos munkásokat válasszanak, akik mindenkor meg merik mondani a munkásság óhaját. Rózsa Sándor elszavalta a "Boráros tér, október 25." című versét. Megtörtént a szavazás, utána Rózsa Sándor ismertette a Nagybudapesti-, a Duna-Tisza közi-, a Tiszántúli- és az Észak-Magyarországi munkásküldöttek memorandumát, amelyet eljuttattak a kormánynak, az ENSZ-nek és több külföldi országnak is. A memorandummal kapcsolatban Pullay azt mondta, hogy a kormány a választások kivételével ígéretet tett a követelések teljesítésére december 31-i határidővel. Ha nem teljesíti ígéretét, akkor a munkásság sztrájkba lép. A memorandumhoz a bányászok és a Dunántúl munkássága nem csatlakozott, mert azt mondták, ha 24 óra alatt be tudtak jönni az oroszok, akkor 24 óra alatt menjenek is ki. "Ehhez a véleményhez a gyár munkássága is élénken csatlakozott." 273 Utána Pullay arról beszélt, hogy semmiképpen sem lehet ellenforradalomnak nevezni az eseményeket, forradalom és szabadságharc ez, amely még mindig zajlik. Síkra szállt a többpártrendszer mellett, a régi rendszer képviselőinek eltávolítása mellett, és erre a munkásokat is felszólította. Befejezésül elénekelték a Szózatot. 27 Az AKK végleges munkástanácsának november 20-i ülésén Pullay Béla üdvözölte a megválasztott tagokat, felhívta figyelmüket, hogy rendkívül nehéz idők járnak, és még nehezebbek jöhetnek. "A magyar feltámadás még nagyon sötét homályban van, s igen erős helytállással s fáradhatatlan munkával fogjuk tudni kiharcolni a végső győzelmet. Ezért ha a Munkástanács tagjai soraiban akad olyan, aki úgy érzi, hogy nem bírja elviselni a nehéz megpróbáltatásokat, /.../ az ne vállalja el ezt a megbízatást. De aki úgy érzi, hogy a népnek, a magyar nemzetnek bátor harcosa, annak közöttünk a helye." pártbizottságra Szép elvtárshoz, mert elbocsátása után nem kapott munkát. Itt találkozott Erdeivel, aki felrótta neki a fenti esetet. Szép elvtárs ezután mondta neki, hogy bányában tudnak neki munkát ajánlani. 272 OSZK412. 12.B 1157/1957. Pullay és társai pere. 273 ua. 274 ua.
