Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)
ORGOVÁNYI ISTVÁN Az 1956-os forradalom és szabadságharc kecskeméti eseményeinek története
tájékoztatást adta nekik, hogy tudomására jutott, hogy 22 órakor tüntetés készül a városban, feladatként a tüntetés megakadályozását szabta meg. 39 Természetesen semmilyen hitelt érdemlő információ nem volt a vélt tüntetésről, Gyurkó egyszerűen elrettentő illetve provokatív szándékkal vezényelte ki a katonákat. Aznap este a Marica grófnő ment telt házzal a színházban, valamint két moziban is népszerű filmeket adtak, tehát nyilvánvaló volt, hogy az előadások befejeződésekor, este 10 óra körül jelentős tömeg lesz a városközpontban. Gyurkó 150 katonát bocsátott a három tiszt rendelkezésére a 19. híradó zászlóalj állományából, lezáratta a főteret és az odavezető utakat, megszállták a fontosabb pontokat a városban. Az eligazítást személyesen tartotta meg, kihangsúlyozta, hogy amennyiben a tömeg nem tesz eleget a feloszlásra vonatkozó erélyes felszólításnak, úgy alkalmazni kell a könnygázgránátokat, melyeket a vegyvédelmi főnőkön keresztül személyesen biztosított. Külön utasítást adott arra, ha a tömeg ezután sem oszolna fel, úgy a fegyvereket használni kell. Lényegében tehát tűzparancsot adott ki. Itt kell egy kicsit bővebben foglalkozni Gyurkó Lajos 40 szerepével és hatáskörével. Az MDP KV Katonai Bizottsága volt felhatalmazva a tűzparancs kiadásának jogával. Ez a testület a fegyverek erejével akarta felszámolni a kibontakozó forradalmat. Legcélszerűbb eszköznek a statáriumot és a katonai közigazgatási diktatúra bevezetését tartotta. Kádár János tudtával az AVH, a szovjetek és Gyurkó 3. hadtestének felhasználásával akarták vérbe fojtani a forradalmat. Gyurkó Lajos volt a Katonai Bizottság diktátorjelöltje, Tyihinov marsall javasolta a Katonai Bizottságnak, hogy Gyurkót két hadosztály élén nevezzék ki Budapest katonai parancsnokának. 41 Ezt azonban a Katonai Bizottság nem merte vállalni. Talán Gyurkó nevének mint katonai diktátornak a felbukkanása is szerepet játszott abban, hogy a hadtestparancsnok milyen kegyetlen eszközökkel verette le a kecskeméti felkelést. Lehet, hogy bizonyítani akarta, megfelelne nagyobb feladat végrehajtására is. Nem tudjuk, hogy október 22-én milyen eligazítást kapott Gyurkó Bata Istvántól a Honvédelmi Minisztériumban. Az azonban bizonyos, hogy első tűzparancsait még Bata írásos parancsának megérkezése előtt kiadta. Mellőzte a szolgálati szabályzatnak a karhatalmi fellépésre és a tömegoszlatásra vonatkozó előírásait, melyek csak végső esetben engedtek célzott lövést. Figyelmen kívül hagyta, hogy a légierő karhatalmi célokra nem használható, ezenkívül vizsgálat nélküli helyszíni kivégzéseket rendelt el. Jelentős haderő felett rendelkezett, a hadtest három 39 Sortüzek - 1956, 1994. 78. A II. jelentés tartalmazza a 3. hadtest törzsének jelentését a forradalom alatti eseményekről. Mivel a katonai eseményekre vonatkozó adatok többségét ebből vettem, a továbbiakban csak az ettől eltérő forrásokat jelzetelem. 40 Gyurkó Lajos az események egyik főszereplője. 1912. május 26-án született. Anyja, Popov Mária orosz származású. Öt elemit végzett, majd péklegényként dolgozott. 1945-1948 között az MKP városi bizottságának titkára Gyöngyösön. Később hathónapos törzstiszti tanfolyamot végzett, és alezredes zászlóalj-parancsnok lett. 1950-ben újabb öthónapos magasabb parancsnoki tanfolyam után ezredes, és a 12. lövészhadosztály parancsnoka. 1952-1954 között a Vorosilov Akadémián tanult a Szovjetunióban, és tábornok, majd a 3. hadtest parancsnoka lett Kecskeméten. 1957-ben a Határőrség parancsnoka. 1959-ben az MSZMP KB póttagja. 1960-ban "nemtényleges viszonyba" helyezik anyagi visszaélések miatt. 1962-ben megszűnik póttagsága a KB-ben. Politikai bukása után vezérigazgató a nagytétényi sertéshizlaldában, majd benzinkutas és csapos. 1979-ben halt meg Pécsett. 41 KAHLER Frigyes- M. KISS Sándor, Kortárs, 1996. 8. sz. 76-93.
