Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)

IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR A közigazgatás alakulása a mai Bács-Kiskun megye területén a polgári forradalom után

tanács az elnökhelyettes "... leváltásával is egyetértett, mivel képességei folytán ezen munkakör el látására nem alkalmas..."

204 Dunapatajon is igen feszült lehetett a helyi tanács és a lakosság közötti kapcsolat a forradalmat megelőző években, mivel a forradalom napjaiban vb. titkár disszidált, az elnökhelyettes ellen pedig sikkasztás miatt fegyelmi eljárást indítottak, amely során az jobbnak látta, ha gyorsan lemond. Ugyanitt az elnök pedig úgy ítélte meg, előnyösebb számára, ha sürgősen elhagyja a községet. Homokmégyen is leváltották a vb. elnökét, akiről a későbbi hónapokban a járási tanács is kénytelen volt megállapítani, hogy "...képességei alapján nem alkalmas az elnöki teendők ellátására..." Miskén is sor került a vb. elnökének leváltására.

205 Öregcsertőn a vb. elnökét és a titkárát menesztette a lakosság.

206 Szakmaron a forradalmi bizottság "...a tanácsot teljes egészében nem ismerte el, nem létezőnek tekintette, azon indoklással, hogy a Rákosi-rendszert képviselték..." Mind az elnöknek, mind helyettesének, mind pedig a titkárnak a munkáját megelégelték, és eltávolították őket a község éléről. Mivel ezek hatására a nagy kivizsgálások idején a járási tanácsnak is feltűnt a titkárral kapcsolatosan, hogy "... a nevezett sem szakmailag sem erkölcsileg munkakörének ellátásra nem volt alkalmas..." őt még a nagy szerecsenmosdatás időszakában sem rehabilitálták, korábbi munkakörébe nem helyezték vissza. Annak érdekében, hogy a lakosság számára érzékeltessék, mennyire komolyan figyelembe veszik "az alulról jövő kritikát", a korábbi elnökhelyettesből néhány hónappal később elnököt kreált a felettes testület, az elnököt pedig annak helyettesévé tette meg ugyanebben a községben. Fajszon is megelégelték a vb. titkár addigi működését és menesztették. A járási tanács minden bizonnyal azért is mutatott nagyfokú elnézést és együttérzést az elkergetett tanácsi vezetőkkel, mivel e testület minden egyes vezetőjéről hasonló véleményt formált a járás lakossága, és ezekben a napokban valamennyiöket eltávolították beosztásukból. A kecskeméti járási tanács jelentésének az a része, amely az egyes községek lakosságának és forradalmi bizottságának a helyi tanácsi vezetőkkel szembeni érzelmeit és megnyilvánulásait ismerteti, igen lakonikus. Csak az tudható meg belőle, hogy Ballószög, Bugac, Izsák, Jakabszállás, Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene, Lajosmizse, Orgovány, Tiszakécske és Városföld községekben "... törvénytelenül eltávolították a vb-k egyes vezetőit..." Az viszont kétségtelennek látszik, hogy a községek lakosai több helyen is tettekkel fejezték ki tanácsaik iránti véleményüket és érzelmeiket. Ballószög, Helvécia és Lászlóvfalva lakossága, mellesleg mind á három újonnan alakult község, felgyújtotta tanácsuk épületét. A kiskőrösi járás vezetőinek jelentése is igen rövid, és a különféle megnyilvánulások okait véletlenül sem jelzik. Összefoglalójukból az viszont így is kiderül, 204 Az igényesség szintjére és a megbocsátás mértékére jellemző, hogy a felmentéseket nem semmisítette meg a járási tanács, de az elnökhelyettest nyugdíjazta, a vb. titkárt pedig Géderlakon foglalkoztatta a tanács. 205 Ezzel a járási tanács nem értett egyet és a forradalom leverése után változatlan bizalmat szavazott neki. 206 A járási tanács később az elnököt visszahelyezte a község nyakába, a titkárt azonban nyugdíjazta.