Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)

IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR A közigazgatás alakulása a mai Bács-Kiskun megye területén a polgári forradalom után

Zsana: Kiskunhalas város Balota (egy része), Eresztő és Zsana nevű külterületi lakotthelyeiből alakult 1952-ben. A község ideiglenes neve (néhány hónapon át) 1952 júliusáig Zsanaeresztő volt. Kiskunhalasi járás. A megyék területének átrendezése során több kisebb korrekciót is végrehajtottak az egyes szomszédok között, amelyek közül nemegy megyénket is érintette. Ezen kiigazítások során Sükösd határából a "Gemenci erdő", valamint a Sükösd és Érsekcsanád határában levő "Fekete Erdő" került át Tolna megyéhez.

163 Ezzel csaknem egyidőben a Duna bal partján lévő, korábban Tolna megyében Dunaföldvárhoz tartozó Felsőszigetet csatolták Solt község területéhez.

164 Ehhez a folyamathoz tartozott, hogy 1952-ben Kelebia határából 208 holdat átcsatoltak a Csongrád megyei Ásotthalom községhez,

165 majd 1953-ban Apostag, Dunavecse és Szalkszentmárton határából csatoltak át néhány szigetet a Fejér megyében lévő, akkori Sztálinvároshoz.

166 További kisebb, közigazgatási szempontból jelentéktelen kiigazításokra is sor került még. Ezek révén Ordastól Dunakömlődhöz, ugyancsak Ordastól Pakshoz, Bajától Báta községhez, Dunaföldvártól Solthoz, Pakstól Géderlakhoz és Dunaszentbendekhez, valamint Báta községtől Szeremléhez került át néhány száz, maximum egy-két ezer hold terület.

167 A megyén belül is sor került további néhány község közötti kisebb határkorrekcióra. 1955-ben Mélykút község határából Tompa községhez csatolták a Dózsa és Cifra major területét.

168 1956-ban Szakmar községtől Öregcsertőhöz, 1958-ban pedig részben Miskétől Bátyához, részben pedig Szalkszentmártontól Kunszentmiklóshoz csatoltak át kisebb területeket.

1 A szertelen centralizáció időszakában, amikor "fent" mindent mindenkinél jobban tudtak, ezek az átcsatolások érthetően nem mindig történtek meg zökkenők nélkül. Ez történt pl. Kisfoktö esetében is, amely közel azonos távolságra volt Foktőhöz, Úszódhoz és Kalocsához. Ez esetben a helybeleiek sem voltak mindenben azonos véleményen, nehezen tudták eldönteni, maradjanak-e Foktőnél, vagy más, könnyebben megközelíthető településhez csatolják őket. Nem csekély huzavona 163 Az 5203-10-3-/1949. I. 8. sz. B.M. rendelet értelmében összesen 3845 kat. hold terület került át 1951, január 1-vel Tolna megyéhez. 164 A 111-16-2/1951. II. 7. B.M. sz. rendelet alapján. 165 A 111-5-16/3/1952. II. 7. B.M. sz. rendelet alapján. 166 A járási tanács "demokratikus centralizmus" értelmében hozta meg határozatát 1953. december 7-én: a "Dunai szigetrészek Sztálinvároshoz való csatolását a járás és a nevezett községek terhére nem látja károsnak és tekintettel arra, hogy szocialista hazánk fejlődése szempontjából Sztálinváros terjeszkedésének szükségessége az átcsatolást indokolttá teszi, így a nevezett terület átcsatolását javasolja." BKMÖL XXIII. 5. Bács-Kiskun Megyei Tanács VB igazgatási osztálya iratai 111-1/1954. A fenti területek mellett 1963-ban még egy további átcsatolásra került sor: a Szalkszentmártonhoz tartozó Szalki szigetet, amely 73 és fél hold területű, ugyancsak az akkor már Dunaújvároshoz csatolták, amely már 1950-től a Dunaújvárosi tanács kezelésében volt. U.o. 20/1963. V.B. határozat. 167 BKMÖL XXIII. 5. 11

1-10-/Ï/1953. 168 BKMÖL XXIII. l/a 67/1952. II. 169 BKMÖL XXIII. 2. Bács-Kiskun Megyei Tanács VB titkárságának iratai 3037/1958; 3563/1958; 149/1956.