Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)

IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR A közigazgatás alakulása a mai Bács-Kiskun megye területén a polgári forradalom után

után végül a Megyei Tanács V.B. döntött: "...módosítva a 310/1953. sz. V.B. határozatot, Foktő községhez tartozó Kisfoktő ktl-nek Kalocsa városhoz való átcsatolását szükségesnek tartja, míg Úszód községhez tartozó Újmajsa ktl-nek Kalocsához történő csatolását elejti."

170 A tanácsrendszer kiépítése során tett kisebb-nagyobb kiegészítések és átcsoportosítások után Bács-Kiskun megye járási beosztása és a hozzájuk rendelt települések megoszlása az alábbi lett:

171 1. Bajai járás székhelye: Baja Önálló tanácsú községek: 1. Bácsbokod 9. Felsöszentiván 2. Bácsborsód 10. Gara 3. Bácsszentgyörgy 11. Hercegszántó 4. Bátmonostor 12. Nagybaracska 5. Csatalja 13. Nemesnádudvar 6. Csávoly 14. Sükösd 7. Dávod 15. Szeremle 8. Ersekcsanád 16. Vaskút 2. Bácsalmási járás székhelye: Bácsalmás Önálló tanácsú községek: 1. Bácsalmás 5. Kunbaja 2. Bácsszöllős 6. Madaras 3. Csikéria

172 7. Mátételke 4. Katymár 8. Mélykút 9. Tataháza 170 Az indoklás második érve igencsak tanulságos: Kisfoktő területe Kalocsával betonúttal van összekötve, a lakosság könnyebben jut be Kalocsára mint Úszódra, amellyel összefüggő területet képez. Kívánatos az átcsatolás Kalocsához azért is, mert a műszaki munkálatokat a földrendező csoport már befejezte, és annak újbóli visszaállítása sok időt, utánajárást vonna maga után. BKMÖL XXIII. l/a 322/1955. VB határozat 171 Összeállításunk Magyarország helységnévtára 1952. alapján készült. 172 A község ideiglenes neve 1929 decemberéig Felsőcsikéria volt.