Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)

IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR A közigazgatás alakulása a mai Bács-Kiskun megye területén a polgári forradalom után

Kunadacs: Peszéradacs nagyközség

161 Alsóadacs, Dámányadacs, Felsőadacs, Kisadacs, Kőkúti csárda, Középadacs és Peregadacs nevü külterületi lakotthelyeiből alakult nagyközségként 1949-ben. Kunszentmiklósi járás. Kunbaracs: Tatárszentgyörgy nagyközség Baracs, Bánómajor, Bánórész (egy része), Beneszél, Csarodamajor, Daruhát, Felsőmajor, Gombaimajor, Kastélydűlő, Kopaszdűlő és Kövesút nevű külterületi lakotthelyeiből alakult községként 1950-ben. A község ideiglenes neve (néhány hónapon át) Új baracs volt. Kecskeméti járás. Kunfehértó: Kiskunhalas város Debeák (egy része), Fehértó, Füzes (egy része), Inoka (egy része), Kistelek (egy része) és Szarkás (egy része) nevü külterületi lakotthelyeiből alakult 1952-ben. A község ideiglenes neve (néhány hónapon át) 1952 júniusáig Bácsfehértó volt. Kiskunhalasi járás. Kunpeszér: Peszéradacs nagyközség Alsópeszér, Erzsébetmajor, Etelmajor, Felsőpeszér, Frigyesmajor, Jónatelek, Középpeszér, Nyikorgó, Peszéri erdő és Rókás nevű lakotthelyeiből alakult nagyközségként 1949-ben. Kunszentmiklósi járás. Kunszállás. Kiskunmajsa nagyközség Majsajakabszállás nevü külterületi lakotthelyéből alakult nagyközségként 1945-ben. A község ideiglenes neve 1948 áprilisáig Majsajakabszállás volt. Kiskunfélegyházi járás. Lakitelek: Kecskemét város Árpádszállás, Felsőalpár, Kisalpár és Szikra nevű külterületi lakotthelyeiből alakult nagyközségként 1950-ben. Kecskeméti járás. 161 Peszéradacs nagyközség ezzel egyidöben megszűnt.