Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)

IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR A közigazgatás alakulása a mai Bács-Kiskun megye területén a polgári forradalom után

Lászlófalva: Kecskemét város Alsó- és Felsőszentkirály nevű külterületi lakotthelyeiből ala­kult 1952-ben. 162 Kecskeméti járás. Nyárlőrinc: Koháryszentlőrinc néven 1913-ig önálló község volt, 1913-1950 között Kecske­méthez tartozott mint lakotthely. 1950-ben ismét önálló községgé alakult. Ideiglenes neve (néhány hónapon át) 1950 júniusáig Koháryszentlőrinc maradt. Kecskeméti járás. Petőfiszállás: Kiskunfélegyháza Ferencszállás és Pálosszentkút nevű lakotthelyeiből alakult 1952-ben. Kiskunfélegyházi járás. Pirtó : Kiskunhalas város Felsőkistelek és Pirtó nevű külterületi lakotthelyeiből alakult nagyközségként 1947-ben. Kiskőrösi járás. Tabdi: Csengőd nagyközség Tabdipuszta és Kiskőrös nagyközség Ceberét valamint Tabdiszőlők nevű külterületi lakotthelyeiből alakult nagyközségként 1950-ben. Kiskőrösi járás. Újsolt: Solt nagyközség Bakóhalma, Betlen, Fűzhalom, Gyármajor, Kispuszta, Máriaháza, Miskahalom, Sallairész, Tótmajor és Vásárhalom külterületi lakott­helyeiből alakult 1950-ben. Dunavecsei járás. Városföld: Kecskemét város Matkó (egy része), Törökfái (egy része) és Városföld (egy ré­sze) nevü külterületi lakotthelyeiből alakult 1952-ben. Kecskeméti járás. 162 1991-től ismét Szentkirály a neve.

Next

/
Thumbnails
Contents