Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)
IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR A közigazgatás alakulása a mai Bács-Kiskun megye területén a polgári forradalom után
Harkakötóny: Tázlár nagyközség Harka és Kötöny nevü külterületi lakotthelyeiből alakult nagyközségként 1949-ben. Kiskunhalasi járás. Helvécia: Kecskemét város Belsőballószög (egy része), Helvécia (egy része) Köncsög (egy része), Matkó (egy része) és Törökfái (egy része) nevű külterületi lakotthelyeiből alakult 1952-ben. Kecskeméti járás. Hetényegyháza: Kecskemét város Belsőnyír (egy része), Hetényegyháza, Külsőnyír, Szarkás (egy része) és Úrihegy (egy része) nevű külterületi lakotthelyeiből alakult 1952-ben. A község ideiglenes neve (néhány hónapon át) 1952 júliusáig Hetény volt. Kecskeméti járás. Imrehegy: Kecel nagyközség Alsótanyák (egy része), Polgárdi (egy része), Szarkásdűlő (egy része) és Tüskös nevű lakotthelyeiből alakult 1952-ben. Kiskőrösi járás. Kaskantyú : Páhi nagyközség Kaskantyú, valamint Bocsa nagyközség Hemzősor, Kalocsai rész (egy része) és Kisbócsa (egy része) nevű lakotthelyeiből alakult nagyközségként 1949-ben. Kiskőrösi járás. Kéleshalom: Jánoshalma nagyközség Felsőtelek (egy része), Felsőterézhalom (egy része), Kélesi szöllők, Kélespuszta, Kisráta (egy része), Parcellák és Sömlék (egy része) nevű külterületi lakotthelyeiből alakult 1952-ben. Kiskunhalasi járás. Kömpöc: Kiskunmajsa nagyközség Kömpöc nevű külterületi lakotthelyéből alakult község 1950-ben. Kiskunfélegyházi járás.
