Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)

IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR A közigazgatás alakulása a mai Bács-Kiskun megye területén a polgári forradalom után

átgondolt elképzelés is több más ésszerű terv sorsára jutott. Pedig a parasztpárt érvelése szerint ez többféle előnnyel is járt volna. Mindenekelőtt a magyar közigazgatás forradalmi átalakulását eredményezhette volna oly módon, hogy ugyanakkor egyféle folyamatosság is megőrződött volna, és amely egyben biztosi- torta volna részben a tényleges önkormányzatok létrejöttét, részben pedig igen komoly mértékben növelte volna a magyar parasztság gazdasági és politikai emel- kedését is. A későbbi évtizedekben többen is keresték annak okait, miért nem foglalkoztak komolyabban a politikai pártok Erdei Ferenc elképzeléseivel.

145 Maga a parasztpárt az egységes érdektelenség láttán kénytelen volt tudomásul venni a tényeket. Bár képviselői nem adták fel koncepciójukat, de lényegesen óvatosabban fogalmaztak. Hangsúlyozták ugyan, hogy új országhoz új közigazgatás kell, hogy a megyerendszer régi formáját fel kell számolni, de pártjuk csekély politikai súlya miatt kénytelen voltak tudomásul venni, hogy ezirányú elképzelésük nem valósulhat meg.

146 A következő néhány évben még újabb és újabb finomításokat, kiegészítéseket javasoltak az eredeti elképzelésen, de sem a jobboldali sem a baloldali pártoktól nem kaptak kellő támogatást.

147 Ismét visszatért tehát közigazgatási reformjaink rákfenéje: a politikai kiindulópontok lettek a meghatározóak, nem pedig a szakmaiak és a racionalitás. A kisgazdapárt igyekezett ugyan leszögezni, hogy "... a közigazgatási szervezet reformja nem politikai, hanem jogi és közgazdasági (üzemtan) kérdés, ennél fogva ennek a kérdésnek a tárgyalásánál politikai szempontok nem játszhatnak szerepet..", de a Baloldali Blokk beállítottságán nem volt hajlandó módosítani, és "... csak gyökeresen új 145 HENCZ Aurél szerint nem elvi okok hiúsították ezt meg, hanem a koalícióból szükségszerűen adódó nehézségek. Szerinte és BEÉR János szerint is a tervezet "minden pozitív tulajdonsága ellenére egészében és alapkoncepciójában elhibázott volt, mert... nem mérte fel a szocialista fejlődésben való átmenet közelségét, realitását és ennek a perspektívának a követelményeit, különösen a szocialista ipar települési struktúráját. Sarkadi Imre 1946-ban úgy nyilatkozott, hogy történelmi lehetőséget szalasztottunk el. "Itt tulajdonképpen az történt, ami közéletünk számos más helyén, hogy nem a rossz építményt bontották le az első hetek és hónapok lázában, hogy helyette újat építsenek, hanem több-kevesebb személycserével véltek életet lehelni olyan intézménybe, mely csak olyan formában életképes, ahogy korábban működött." 146 Sem ekkor, sem a későbbi években nem járt el a NPP szövetségese az MKP korrekt módon Erdeivel és tervezetével. A sokak által bírált, de csaknem mindenki által tisztelettel említett, ténylegesen sok igen pozitív vonást tartalmazó koncepcióval meglehetősen röviden elbántak: "... ez a tervezet minden pozitív vonása ellenére egészében és alaptendenciájában elhibázott volt..." hangzott harmadrendű szakemberek szájából az ítélet. A főbb okok: nem mérte fel a szocialista fejlődésbe való átmenet közelségét... különösen akialakuló szocialista ipar települési struktúráját; nem jelzi az új értelemben vett állami szervezetre való áttérésnek szükségszerűségét... BEÉR János, 1962. 1 Ilin. 147 1948-ban Mihályfy László azt javasolta, hogy 21 megyét hozzanak létre. Ezekből 7 közigazgatási kerületet kell képezni, az alábbi módon:: budapesti kerület 16 884 km

2 2 218 000 lakos székesfehérvári kerület 12 296 " 1 021 000 miskolci kerület 12 451 " 1043 000 debreceni kerület 12 659 " 1082 000 szegedi kerület 12 555 " 1073 000 pécsikeriilet 13 000 " 1135 000 győri kerület 12 490 " 1 085 000