Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)

IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR A közigazgatás alakulása a mai Bács-Kiskun megye területén a polgári forradalom után

megoldások bevezetésével látják a kérdést megoldhatónak. Ezzel szemben a Kisgazdapárt még mindig nem akart túllépni a polgári demokrácia határvonalain..."

148 A tervezet mellőzésének valódi okai hamarosan nyilvánvalóvá váltak. A többféle polgári reformot megtorpedózó MKP azért sem volt hajlandó egyértelműen nyilatkozni, mert valójában nem volt ezirányú átgondolt terve, amelyet egyeztetni tudott volna a demokratikus pártokkal.

149 Az időhúzásnak, a döntés halogatásának alapvető oka pedig az volt, hogy a koalíciós kormányzás évei alatt még nem dőlt el, Moszkva milyen szerepet szán a közép-európai kommunista pártoknak.

150 Az ún. fordulat éve e téren is meghozta a több évtizedre szóló döntést. A hidegháborús állapotok kialakulása, Sztálin és Titó személyes ellentéteinek nyilvánvalóvá válása után a magyarországi kommunisták megkapták Moszkva egyértelmű döntését, és az MDP 1948 júniusi kongresszusa már elég egyértelműen nyilatkozott az új államgépezet kialakításáról is. Ennek megfelelően készítették el a proletárdiktatúrát szentesítő új alkotmányt is, amelyet 1949. augusztus 20-án léptettek életbe.

151 Ekkor vált igazán világossá és azonnal érthetővé minden más közigazgatási reform elhárításának oka, Sztalinék döntése, amely a szovjet tanácsi rendszer ismételt bevezetését várta el a magyarországi kommunistáktól.

152 148 A kisgazdák azt hangoztatták, hogy : "... a népnek a közigazgatás irányításában való részvétele kizárólag az önkormányzati testületek útján biztosítható." BEÉR János, 1962. 119. Egyre inkább nyilvánvalóvá vált, hogy csaknem minden pártnak volt 1947-re írásban rögzített tervezete, csak a MKP nem állt elő ilyennel, illetve tényleges céljaival. 149 Még 1947-ben is Rajk László mint belügyminiszter szögezte le, hogy a közigazgatás irányában "még a kezdet kezdetén állunk." Nemhogy egy generális, de még egy ködösen körvonalazható tervük sem volt. "...Egyébként is e kérdésekkel foglalkozó kommunista szakemberek ebben az időben még maguk sem látták a felmerülő problémákat (és azok következetes megoldását) olyan világosan, hogy lehetséges lett volna azokkal — akár csak elvileg is felvázolva — a nyilvánosság elé lépni" állapította meg a kommunistákkal szemben elfogultsággal semmiképpen sem vádolható BEÉR János, 1962. 108-110. Éppen ezért eljárásuk kimerült a többi párt elképzelésének meddő bírálatában, olykor lejáratásában. 150 Ma már közismert, hogy 1948-ig Szovjetunió nem döntött egyértelműen a Közép-Európa csatlós sorba kényszerített államai sorsát illetően véglegesen. Ebből adódik a magyar kommunisták teljes bizonytalansága. A MKP Moszkvára figyelő várakozását BEÉR János később azzal mentegette, hogy a koalíción belül igen éles harcok folytak. "E harcok közepette nem mindig lehetett a perspektivikus elképzeléseket teljes következetességgel felrajzolni." BEÉR János, 1962. 113-115. Erdei Ferenctől viszont elvárta volna, hogy évtizedekkel előbbre lássa Sztalinék szándékait. 151 Ezt az 1949. évi XX. törvényként hirdették ki. 152 A "fordulat évét" követően gyökeresen megváltozott a MKP eljárása. Ekkor már nem arról volt szó, hogy a régi közigazgatási szerveztet milyen módon kell átalakítani, milyen "reformokat" kell végrehajtani, hanem hogy "... meg kell teremteni azt az állami szervezetet, amelynek keretében a proletárdiktatúra államhatalma képes ellátni a szocializmus építése során adódó feladatokat ... hogy biztosítsák a központi és hely* szervek felépítésében — működésében a demokratikus centralizmus érvényesülését." BEÉR János, 1962. 123-128.