Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)

IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR A közigazgatás alakulása a mai Bács-Kiskun megye területén a polgári forradalom után

teremtése lehetett. Ennek érdekében 1945 nyaráig a szó szoros értelmében sziszifuszi munkát kellett végezniök, mivel a szovjet egységek nem tartották be a polgári lakosság védelmével kapcsolatos nemzetközi szerződéseket. Nemcsak hosszabbrövidebb ingyenmunkára kényszerítették azt az országon belül és annak határain kívül is, hanem értékeiktől, termelőeszközeiktől és élelmiszer tartalékaiktól is megfosztották őket, és gyakorivá váltak a személyek elleni erőszakos cselekemények is. Az ideiglenes nemzetgyűlés és az ideiglenes kormány szinte megalakulása óta napirenden tartotta a közigazgatás reformját, de az első hónapokban nem kezdeményezett érdemi közigazgatási változásokat, hanem csak a háborús állapotoknak, valamint az új politikai irányultságnak megfelelően a legfontosabb teendőket szabta meg. Ezért a régi közigazgatás területi egységeinek első módosítására csak 1945. júliusában került sor,

135 amikor néhány vármegye területét összevonták.

136 Bár a belügyminiszter felhatalmazást kapott arra, hogy néhány szükséges változást végrehajthasson, az igazán jelentős reformok többé-kevésbé érthetően ekkor még nem kerülhettek szóba. Mai megyénket valójában a felhatalmazásnak az a része érintette, amely lehetővé tette, hogy a belügyminiszter egyes lakotthelyeket önálló nagy- vagy kisközségekké alakíthasson.

137 Ennek alapján az országban 1945-46-ban 19 új község alakult, és a következő két évben további 23-mai gyarapították számukat.

138 A mai Bács-Kiskun megye területén is több olyan lakotthely, tanyaközpont volt, amelyek önálló községgé történő átalakítása már évtizedekkel korábban esedékes lett volna. Ehhez járult hamarosan a baloldalnak már ezekben az években megfogalmazódott egy-egy újabb törekvése: "...Kormányzatunk célul tűzte ki a tanyarendszer felszámolását ... amely gátjává válik mezőgazdaságunk szocialista átszervezésének...", amely azután 1951-ben már tanácsi programként tűnt fel újra. A megyében 69 tanyaközpont létrehozását tervezték, amelyből 29-et ekkorra valamilyen formában már létre is hoztak.

139 Érthető, hogy ezekben a "világot megforgató" években több önálló település létrehozására került sor itt is. Mint a túlzottan későn végrehajtott reformok esetében legtöbbször, ekkor is az történt, hogy kissé divattá vált az önállóságra való törekvés, és néhány esetben nem bizonyult igazán életképesnek az új község. A belügyminiszter engedélye alapján 1945-ben vált önálló községgé Csólyospálos és Kunszállás, 1947-ben vált önálló településsé Bácsszentgyörgy, Dunatctétlen és Pirtó. 1948-ban nyerte el a községi rangot Fülöpháza, a következő évben pedig Harkakötöny, Kaskantyú, Kunadacs és Kunpeszér lett önálló község. 135 1945. július 8-án: 4330/1945. M.E. sz. rendelet Magyarország közigazgatásának területi beosztásának ideiglenes rendezéséről. 136 A bécsi döntéseket a szovjetek nem vették figyelembe, és az 1939 előtti határok között kellett a magyar közigazgatást újjászervezni. A 4330/1945 (VI. 8.) M.E. sz. r. értelmében. Ez a rendelet a Komárom-Esztergom, a Nógrád-Hont, a Borsod-Gömör és a Szatmár-Bereg megyéket érintette. Tehát Bács-Bodrog megyét nem. Ez a két háború közötti formájában kezdte el működését. 137 Felhatalmazást kapott arra, hogy a megyei városok közül azoknak szervezetét, amelyek valamilyen okból nem képesek a korábbi formában működni, megváltoztassa; az egyes nagyközségeket, vagy összeépült községeket esetleg megyei várossá alakítson át; a községek határrészeit közérdekből átcsoportosíthassa; a kisebb községeket, amelyek nem képesek önállóan működni, másokhoz kapcsolhassa. HENCZ Aurél, 1973. 514-516. 138 Ugyanekkor Hatvan, Orosháza és Tatabánya várossá fejlődött. 139 Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára (A továbbiakban: BKMÖL) XXIII. l/a A Bács Kiskun Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának iratai 50/1951. sz. vb. határozat.