Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)

IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR A közigazgatás alakulása a mai Bács-Kiskun megye területén a polgári forradalom után

A vörös- és a fehér terror felszámolása után a lassan konszolidálódó polgári hatalom kénytelen volt tudomásul venni nemcsak az ország kétharmadának megszállását, hanem a folyamatnak a következményét, a trianoni békediktátumot is. Az ezek következtében kialakult katonai, gazdasági, társadalmi és közigazgatási összeomlás, majd a hosszúra nyúló konszolidáció nem kedvezett a közigazgatási reformoknak. Továbbra is jelentős maradt az a politikai erő, amely a hagyományos megyerendszerhez görcsösen ragaszkodott. A nagyhatalmaknak és a hozzájuk csapódó csatlósaiknak a háború végén az ölükbe hulló koncon történő civódása egészen különleges állapotokat eredményezett mai megyénk déli részén. Miután a monarchia összeomlott, a felszabaduló politikai erők saját rövid távú érdekeiket tartották szem előtt, és nem voltak tekintettel az ország és a magyarság távlatos érdekeire. Minden hatalommal, minden szervezett politikai erővel szembe szegültek, és így az országon belül nem állt rendelkezésre sem olyan katonai, sem pedig olyan politikai erő, amely az újonnan születő államokkal, és az egyes településeken, illetve régiókon belül fellépő gyakran zavaros politikai erőkkel szemben a közigazgatás valamiféle rendjét biztosíthatta volna. Különösen az újonnan körvonalazott határok mentén nőtt meg az újonnan teremtett hatalmaknak az érdemi vezetés nélkül maradt ország értékei iránt az étvágya. így történhetett, hogy 1918 november 13-án Baját, a következő napon pedig Cvetics Milos alezredes vezetésével Baranya megye nagyobb részével együtt Pécset megszállták a szerbek. Bár a már meglévő zűrzavart tovább növelte e tény, a megszállásnak közvetlen hatását egyelőre nem érezte a lakosság. A város rendőrkapitánysága csak 1918. november 17-én jelentette be hirdetményében, hogy: "A szerb hadsereg városunkat megszállta, a közrend, a személy- és vagyonbiztonság fenntartását átvette.

108 Az egykori Bács-Bodrog vármegye területéből csak 3 község: Rém, Borota és Kisszállás menekült meg a szerb megszállástól.

109 Bár a nagyhatalmak a Wilson-i elvekre hivatkoztak az új határok megvonásakor, valójában sem Erdélyben, sem a Felvidéken, sem pedig a Bácskában nem voltak tekintettel a nemzetiségi összetételre, és nem a legnépesebb csoportokhoz igazították az új határokat. Még a háborút megelőzően, 1910-ben végrehajtott összeírás alkalmával, amikor még rémálom volt Magyarország szétszabdalása, és még nem volt oly mértékben felszítva a nacionalizmus, hogy a hivatalos összeírásokat érdemben torzíthatta volna, ebben a régióban a lakosság nemzetiségi összetételét az alábbi módon rögzítették:

110 Népcsoport Lélekszám Százalékos arány szerb 383,198 28,3 bunyevác, sokác, horvát 71,708 5,2 egyéb szláv 58,051 4,2 lenségek, megmozdulások. Ezek olyan méretűvé váltak, hogy Szamuelly hírhedtté vált, és általános felháborodást kiváltó terrorakcióját eredményezték. ROMSICS Ignác, 1976. b/ 74-81. 108 Erre valójában semmiféle jogi alapjuk nem volt. 109 GERGELY Ferenc - KŐHEGYI Mihály, 1974.17-18. 110 GERGELY Ferenc - KŐHEGYI Mihály, 1974. 11.