Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)

IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR A közigazgatás alakulása a mai Bács-Kiskun megye területén a polgári forradalom után

Népcsoport Lélekszám Százalékos arány magyar 441,787 32,6 német 331,162 23,7 román 71,788 5,2 egyéb 12,783 0,8 összesen: 1.350,477 700,0 Tehát ennek alapján teljességgel nyilvánvaló, hogy az itt élők között legnagyobb arányban még ekkor is a magyarok voltak. Összefüggő nagyobb szerb közösségek valójában csak Bács-Bodrog vármegye délkeleti részén voltak találhatók. A szerbek, illetve a délszlávok a lakosságnak alig több mint harmadát alkották, és együttesen is alig haladták meg a magyarság számarányát. Az ún. kisantant hatalmai egyáltalán nem titkolták, hogy mohóságuknak valódi okai az anyaországból történő minél több értéknek a kiszakítása. A Bara- nya-háromszög teljesen jogosulatlan megszállásának kizárólagos oka az itt lelhető szénbányáknak a megszerzése volt.

111 A megszállást követően az új hatalom néhány közigazgatási intézkedést is tett. A csendőrség megszervezését hamarosan (1918. december 12.) új főispán kinevezése követte: Pécs és Baja közös főispánjának Vojnics Tunics Istvánt nevezték ki. További változás volt, hogy a Narodna Uprava belügyi osztálya 36/1919. sz. alatt az alábbi rendeletet adta ki január 16-án: "Szem előtt tartva úgy az óhajait, mint a közigazgatási szolgálat érdekeit, elrendelem, hogy Szentistván (Vanczaga) község Bajához csatoltassék s így ez a helység közigazgatási tekintetben ezentúl a városnak egy negyedét fogja képezni. Ezen rendelet előírás szerint foganatosítandó, s tegye meg az erre vonatkozó intézkedéseket."

112 Hamarosan újabb változás történt a főispánok megbízatásában is, mivel 1919. január 17-én Baranya, Pécs és Somogy megye főispánjává Pandurovics Milánt nevezte ki a belgrádi kormány.

113 Az új közigazgatás bizonyítani kívánván létét, ezért az Újvidéken székelő szerb nemzeti kormány utasításban tiltotta meg, hogy a magyar kormány 1918. november 25-e után hozott intézkedéseit végrehajtsák a megszállt területen. A szerb hatóságok hivatali túlkapásai és a mind nehezebb élelmezési-ellátási viszonyok erőteljesen növelték a feszültséget a lakosság körében. Ráadásul Baja város Törvényhatósági Bizottságát pótló, kiegészített tanács kénytelen volt azt is megállapítani, hogy "a bűnözők és bűnszövetkezetek nagymértékben terjednek." Bár a béketárgyalások valójában még meg sem kezdődtek, annak kimenetele még teljesen bizonytalan volt, mégis az új hatalom annyira magabiztossá vált, hogy létrehozó 111 Masaryk 1920 decemberében Magyarország és Csehszlovákia viszonyáról szólva ugyancsak a szén jelentőségét emelte ki: "A legjobb akarat mellett is azonban a két ország közt jó viszony csak akkor fejlődhetik, ha annak tárgyi előfeltételei sem hiányoznak és pedig úgy gazdasági mint politikai téren. E tekintetben pedig ma egész Középeurópát a szén és a búzakérdés dominálja." GERGELY Ferenc KŐHEGYI Mihály, 1974. 11. 112 FALUDI Gábor - GERGELY Ferenc, 1989. 289-290. 113 GERGELY Ferenc - KŐHEGYI Mihály, 1974. 15-16.