Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)

IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR A közigazgatás alakulása a mai Bács-Kiskun megye területén a polgári forradalom után

f/ A két háború között A háború sok-sok gyötrelme és keserves vesztesége, az antant hatalmak előtti kapituláció, a monarchia összeomlása politikai földindulást eredményezett nálunk is. A belpolitikai változások mégsem módosították a dualizmus korában kiépült helyi közigazgatási szervezeteket. Valójában csak politikai nyilatkozatok hangzottak el, de szervezeti átalakításra nem kerülhetett sor. Kun Béláék márciusi puccsa annál lényegesebb, bár csak néhány hónapra kiterjedő változásokat eredményezett. Teljességgel a szovjet mintára végrehajtott változások szólamokban, jelszavakban gyökeres átalakulást, minden korábbinál nagyobb mérvű demokratizálódást ígértek. Azonban az április 7-8-ra kiírt választások "előkészületei" során olyan terrorisztikus döntések születtek, amelyek a magyar társadalom igen jelentős részeit elve kizárta e politikai döntésből, és időközben a terror olyan méreteket öltött, hogy az a lakosság nagy részét eleve megfélemlítette.

104 Az így megtartott választások eredményeinek alapján létrehozott falusi, városi és járási tanácsok szigorúan hierarchikus rendjét hozták létre. A közigazgatás minden területén kendőzetlenül megvalósították a szovjetektől átvett "demokratikus centralizmust", amely elv eleve kizárt mindennemű önkormányzati lehetőséget, a legcsekélyebb önállóságot, és a helyi közigazgatás tényleges feladata csak a központi állami és politikai döntések kritikátlan és szolgai végrehajtása lehetett.

105 A városok tanácsai jogilag nem voltak ugyan eredetileg alárendelve a megyei tanácsoknak, de a háborús körülményekre való tekintettel ezt a jogukat sem vették figyelembe. Bár a politikát és az állami igazgatást meghatározó néhány személy nem ismerhette a legkülönfélébb helyi viszonyokat, mégis kíméletlenül megkövetelték döntéseik betű szerinti végrehajtását, és a mulasztókkal vagy ellenkezőkkel szemben kegyetlenül léptek fel. A vörös terror keretén belül kibontakozódó mind tömegesebb megtorlások miatt a helyi tanácsok sorra elszigetelődtek, a jelentősebb városokban és községekben a terrorszervezetek vették át az irányítást.

106 Mivel a korábbi magyar közigazgatási és jogi hagyományokra való tekintet nélkül hozták létre Kun Béláék a maguk közigazgatási rendszerét, és a civil közigazgatás irányítói helyébe a legtöbb esetben komisszárok kerületek, akik semmiféle törvényes alapra nem hivatkozva jártak el, nem sok pozitív élményt hagytak a lakosság körében. így a tanácsrendszer nyomtalanul eltűnt bukásukkal együtt.

107 104 A választások során a mai megye területén nagy szóródást mutat a részvétel. A legalacsonyabb Hartán volt, ahol 3,25%, a legmagasabb Dunavecsén, ahol a lakosság 35,4 %-a vett részt. A PestPilis-Solt-Kiskun vármegyén belül átlag 18,58% volt, de ezen belül Pest környékén 22,07, míg a Duna Tisza közén csak 15, 1% rögzíthető. ROMSICS Ignác, 1976. a/223-225. 105 CSIZMADIA Andor, 1976. 325-330. 106 Nemcsak megyénket érintette a Duna mentén lévő települések széleskörű felkelése, az un. "Duna menti ellenforradalom", hanem a Dunántúlon is több települést. Jellemző, hogy a nagyobbrészt fegyvertelen paraszti lakosság ellen három hadtestet vonultattak fel, és kíméletlen megtorlást alkalmaztak. ROMSICS Ignác, 1981. 255-328. A szerző ekkor érthetően az embertelen terror megnyilvánulásaira, az ártatlanoknak a rögtönítélkezés révén történt tömeges akasztásaira nem térhetett ki. 107 Nemcsak a községekben, pl. Apostagon, Dunapatajon stb., hanem a városokban is sorra szembeszegültek a központi utasításokat végrehajtani kívánó tanácsi határozatoknak. Kiskunhalason, Kiskunfélegyházán, Kalocsán és Kecskeméten egyaránt jelentkeztek kisebb-nagyobb elégedet-