Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)

IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR A közigazgatás alakulása a mai Bács-Kiskun megye területén a polgári forradalom után

szólt. Ennek a törvénynek birtokában a megyei törvényhatóságok keresettel fordulhattak jogaik sérelme esetén a kormánytól kevésbé függő bírói fórumhoz.

91 Az új törvény lehetővé tette azt is, hogy az önkormányzat a közigazgatási bírósághoz forduljon, ha a kormány vagy annak valamely szervének eljárása a törvényhatóság jogkörét sérti, vele szemben valamely jogot törvényellenesen gyakorol, törvényt, vagy más jogszabályt sért. A kiegyezés után érvényesülő általános gazdasági fellendülés néhány évtizeden belül a városokat merőben új helyzetbe hozta.

92 Egyre többen fedezték fel, hogy a városok és körülöttük lévő falvak között komoly kölcsönhatás van, érdekeik több területen megegyeznek, sőt összefonódnak. Ezen felismerések is hozzájárultak ahhoz, hogy mind a törvényhatósági joggal rendelkező, mind a rendezett tanácsú városok egyre nehezebben viselték el a megyék és a főispánok gyámkodását. Ezért már a századfordulón több kísérlet történt ezek közös fellépésére, édekeik összehangolására.

93 Elsődleges céljuk egy városi törvény megalkotásának kikény- szerítése lett volna, de sürgették a városok nyomasztó anyagi helyzetének javítását, a tisztviselői munka szabályrendeletének kidolgozását és a városok szövetségének megszervezését is. Céljaik valóra váltásának folyamatán belül igen fontos momentum lett az, hogy 1909-ben a törvényhatósági joggal rendelkező és a rendezett tanácsú városok közös kongresszus megtartását határozták el. A Budapesten ülésező közös tanácskozáson állandó bizottságot hoztak létre annak érdekében, hogy az a városi törvény főbb alapelveit dolgozza ki. Ismételten megfogalmazták azokat a kirívó ellentéteket, amelyek a magyar közigazgatás óriási tehertételei voltak. 1910-ben még mindig 1718 törpe-, vagyis olyan község volt az országban, amelynek 300-nál kevesebb lakosa volt, köztük 94 olyan, amelyikben 200-nál is kevesebben laktak. Ugyanakkor pl. Tompa, amely ekkor 6392 lakossal rendelkezett, jogilag pusztának minősült, és jogi helyzetén nem engedtek változtatni. Kecskemét több népes pusztája még közvetlen területi kapcsolatban sem volt a várossal. Tehát a kormányzat még ekkor sem volt hajlandó figyelembe venni, hogy az Alföld rendkívül kedvezőtlen települési viszonyain csak úgy 91 Kiterjesztették a közigazgatási bíróság hatáskörét olyan esetekre is, amikor arról kellett dönteni, hogy a miniszternek volt-e törvényes joga a vármegyei törvényhatóságok kiadásait fedezni hivatott összegek visszatartására. 92 A városi lakosok száma 1869-ben 1950590 volt, 1910-ben pedig már 3726661 főre emelkedett. A kereskedelemben, a közlekedésben, a pénzügyek stb. terén szerepük, fontosságuk számarányuknál is lényegesen nagyobb mértékben nőtt. 93 A törvényhatósági joggal rendelkező városok első kongresszusukat 1900-ban Győrben tattották. Ettől kezdve évenként összegyűltek képviselőik közös gondjaik és terveik megtárgyalására. 1901ben Aradon, 1902-ben Szegeden, 1903-ban Debrecenben és 1904-ben Nagyváradon üléseztek. A rendezett tanácsú városok 1904-ben Budapesten tartották kongresszusukat. 94 A rendezett tanácsú városok II. kongresszusa 1906-ban, a III. 1907-ben, a IV. pedig 1908-ben ugyancsak Budapesten gyűlt össze. CSIZMADIA Andor, 1976. 162-168. 95 A tanácskozás kitért a városok háztartásának gondjaira, döntés született a városi statisztika szervezéséről, statisztikai évkönyv kiadásáról, a városoknak nyújtandó segélyről, a városok pénzügyeinek megreformálásáról stb. Ez az első kongresszus is nyilvánvalóvá tette, hogy teljesen felesleges a két jogállású csoport különkülön történő szervezkedése.