Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)

IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR A közigazgatás alakulása a mai Bács-Kiskun megye területén a polgári forradalom után

Pest megye nemzetiségi öszetétele az 1857. évi összeírás alapján Nemzetiség Lélekszám Százalékos arány gorog szerb sokác szlovák magyar német 335,285 33,550 22,965 4,058 2,815 83 84,08 8,41 5,75 1,01 0,70 0,002 (1/ Kiskunság Az önkényuralom felszámolása lehetővé tette, hogy az egykori Jászkun kerület ismét régi formájában működhessen. Gyakorlatilag ismét megyeként végezte tevékenységét, melynek székhelye Jászberény volt. Az egykori három kerület három járásként szerveződött. 1. Jászsági járás, székhelye: Jászberény. Ennek csak kis része érinti mai megyénk területét: Kerekegyháza nagyközség, területe: 11322 hold, lakossága: 1898 fő. Ezen kívül Lajos, Mizse és Bene puszták, amelyek hamarosan községgé szerveződtek. Itt már 1870 táján 641 tanya állt, amelyben 3131 fő lakott. 2. Nagy-Kunsági járás, székhelye Karcag. Mai megyénkkel semmiféle kapcsolata nem volt. 3. Kis-Kunsági járás, székhelye: Kiskun-Félegyháza. Csólyos puszta, terülte: 11449 hold, lakossága: 12 fő. Dorozsma (amely ma Csongrád megyéhez tartozik) Fülöpszállás, nagyközség, területe. 23350 hold, lakossága: 3816 fő Halas mezőváros, területe: 126143 hold, lakossága: 13127 fő. Jakabszállás puszta, 19872 hold, lakossága: 1630 fő. Kis-Kun-Félegyháza, mezőváros, területe: 62080 hold, lakossága: 21313 fő. Kun-Szent-Miklós nagyközség, területe: 27336 hold, lakossága: 5593 fő. Lacháza (ma Pest megye része). Majsa nagyközség, területe: 27917 hold, lakossága: 7333 fő. Móricgát puszta, területe; 5683 hold, lakossága: 229 fő. Orgovány puszta, területe 16565 hold, lakossága:989 fő. Paka puszta, területe: 5993 hold, lakossága: 696 fő. Szabadszállás nagyközség, területe: 27750 hold, lakossága: 5176 fő. Szánk puszta, területe: 12740 hold, lakossága: 767 fő. A Kis-Kun járás területén az 1870. évi összeírás alapján 74715 fő élt.