Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)

IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR A közigazgatás alakulása a mai Bács-Kiskun megye területén a polgári forradalom után

Solti alsó járás, sz.: Kiskőrös, 11. Solti felső járás, sz.: Dunavecse, 12. Solti középső járás, sz.: Kalocsa, 13. Váczi alsó-, 14. Váczi felső járás.

83 A következő évtizedekben ez a beosztás alig változott. 1910-ben is 14 járás volt a megyében, de ekkor már az egyes járásokat az időközben rögzült székhelyekről nevezték el. Mai megyénkben a 2. Alsódabasi járás két települése: Ladánybene és Lajosmizse található. A 4. Dunavecsei járásban 11 község volt, közülük Dab és Dömsöd ma Pest megye része. 6. Kalocsai járás: 12 község. 7. Kiskőrösi járás: 13 község. 8. Kiskunfélegyházi járás: 10 község. 9. Kunszsentmiklósi járás: 8 község. A háború végén az alábbi járások voltak: Abonyi-, Alsódabasi-, Aszódi-, Biai-, Dunavecsei-, Gödöllői-, Kalocsai-, Kiskunfélegyházi-, Kispesti-, Kunszentmiklósi-, Monori-, Nagykátai-, Pomázi-, Ráckevei-, és a Váci járások. Pest-Pilis-Solt Vármegye lakosságának vallási összetétele az 1870. évi összeírás alapján KecskePesti Pilisi Solti Váci Felekezet méti járás járás járás járás Összesen járás Róm.kat. 71,666 40,844 69,923 63,042 57,062 302,537 gör.kat és öemény kat. 21 11 47 7 1 1 97 gör.keleti 44 35 3,682 75 144 3,980 evangelik. 2,600 11,728 672 14,810 11,267 41,107 református 35,875 15,446 15,563 36,246 9,828 112,960 izraelita 3,058 2,385 5,113 3,128 4,773 18,475 unitárius 1 8 9 2 2 22 nazarénus 4 4 171 15 194 anglikán 3 mohamedán 2 2 4 Tekintettel arra, hogy az 1870. évi összeírás nem tért ki a települések lakosainak nemzetiségi összetételére, így az 1857. évi adatokat célszerű megadni, összevonva Pest-Pilis és Pest Solt megyék adatait, mellőzve érthetően a megyébe valójában nem is tartozó Buda, Pest és Kecskemét adatait. 83 Helységnévtár 1888.