Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)

BÁNKINÉ MOLNÁR ERZSÉBET A hagyatéki per, mint történettudományi forrás

Antalfy Ágnes számára a férje halála utáni negyedik évben megnyílt Vrantsits örökség jelenthette az egyetlen reményt, jogos járandósága visszaszerzésére. Az örökség hírére otthagyta Erdélyt és visszaköltözött Somogy megyébe, volt férje testvérének lányához, Boronkay Józsefné Somogyi Borbálához. Baranyai Imre János József Juliannna Anna harmadik felesége férje: Somogyi József Antalfy Ágnes I I I Antal Borbála Gáspár férje: Boronkay József Boronkay József használta zálogbirtokosként azt a birtokrészt, ami Ágnes néhai férjének még édesanyja után járt volna. Ágnes ezért úgy gondolta megkísérli saját móringját visszaszerezni, a Vrantsits örökségből pedig visszaváltja kiskorú leánya örökségét. Tervei a gyakorlatban megvalósíthatatlannak bizonyultak, mert a rengeteg örökös miatt leányára már csupán a hatalmas Vrantsits vagyon 128-ad része jutott, az is hasznosíthatatlanul három vármegyébe széttagolt, osztatlan közöstulajdonok részeként. Ez az osztatlan közöstulajdonban kimutatott örökségrész összesen 58 és hétnyolcad hold föld volt. Az Erdélyből Somogy vármegyébe férjhez ment Antalfy Ágnes - korának is hírneves személyével kötött - reménybeli gazdag házassága tehát sem férje életében, sem annak halála után nem felelt meg az ősi, nemesi családból származó somogyi generálist övező vagyoni hírévnek. A költekező életmódhoz szükséges vagyoni hátteret, a tényleges gyarapodást biztosító gazdálkodás helyett, csupán a reménybeli örökség jelentette. Ez a folyamat, legkevésbé sem tekinthető egyedinek. Betagolódik abba az átrendeződésbe, aminek eredményeként falvak kerültek az ott élő telkes jobbágyokkal együtt újabb és újabb nemesi tulajdonba. A reménybeli örökségek, ha végre megnyíltak is, legtöbbször úgy oszlottak meg az új tulajdonosok között, hogy azok az örökökölt birtok széttagoltsága miatt ténylegesen nem tudták gazdaságosan műveltetni, üzemeltetni. A sok résztulajdonosnak egyetlen lehetősége maradt, hogy egy tőkeerősebb birtokosnak bérbe vagy zálogba adja a földet és a tartozékait. A zálog összege végsösoron a birtok terhére felvett kölcsönnek tekinthető. Ezek az akciók végeérhetetlen pereket vontak maguk után. A kor feudális törvénykezési rendjéből eredően egy-egy örökösödési, osztályos vagy zálogos per évtizedekig húzódott, s nem egyszer az örökösök örököseinek az örökösei élvezték a hasznát, vagy viselték őseik ballépéseinek következményeit. Baranyai János generális még életében elzálogosította anyai örökségét. Ezek az örökölt részjószágok Somogy vármegyében: Viszló, Hedrahely, Páth, Vraszló helységekben, Pacsér, Visnye, Gyöngyös, Gárdos, Bessenye és Öszpöre pusztákban voltak. E zálogban levő örökségből Antalfy Ágnes kiskorú leányát legynyolcad rész