Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)

ORGOVÁNYI ISTVÁN Az 1956-os forradalom és szabadságharc kecskeméti eseményeinek története

létrehozása, a tanácsok újraválasztása, a rendőrség, a bíróság és a párt ellenőrzése, felülvizsgálata, a rákosisták eltávolítása. Külön karhatalmat javasolt felállítani a munkástanácsok számára, mégpedig úgy, hogy a munkástanácsok által javasolt munkásokat felfegyverzik. Amint látjuk, meglehetősen ambiciózus politikai programot fogalmazott meg, gyakorlatilag a hatalom teljes vertikumának felügyeletét követelte a munkástanácsnak. Ezután B. Hajagos Károly felolvasta a sajtóbojkottra felszólító röpcédulát. Bognár Ferenc felszólalásában felvázolta a forradalom kitörése óta eltelt időszak eseményeit. Javasolta, hogy hozzanak határozatot, amely kitiltja az MSZMP szervezeteit az üzemekből. Nagyjából ekkor érkeztek meg azok, akiket megtévesztett Dallos elterelő hadművelete, és mégis a megyei tanácson gyülekeztek. Valószínűleg Dallos Ferenc is ekkor jött meg, a neki szegezett vádak ellen azzal védekezett, hogy tévedés történt, a tanácsnak nem állt szándékában szabotálni a területi munkástanács megválasztását. 8 Vlacsil Tibor rákosistának nevezte Dallost, szemére vetette, hogy meg akarta akadályozni a gyűlést. Pullay Béla ezután szavazásra tette fel, hogy maradhat-e Dallos a gyűlésen, a források azonban nem szólnak arról, hogy Dallos Ferenc végig a teremben marad-e.

290 Megegyezés született arról, hogy az üzemek küldenek be választott képviselőket a területi munkástanácsba, amely 16 tagú lesz. Úgy tervezték, hogy 1000 munkásra jut egy delegált, választás szempontjából a kisebb üzemeket összevonták. Ekkor csak nyolc tagját választották meg a testületnek, mivel a megye területének pontos felosztása, illetve a képviselők megválasztása és delegálása még nem zajlott le teljesen. A gyűlés befejezése után Pullay megkérte Lázár Ákost, hogy bocsássa rendelkezésükre a Termény forgalmi Vállalat kultúrtermét, ha legközelebb nem kapnák meg a Cifra palotát vagy a Városháza valamelyik termét. A Cifra palotából Pullay Béla, B. Hajagos Károly és Bognár Ferenc a Petőfi Népe nyomdájába ment a sajtóbojkottról szóló röpcédulákat kinyomtatni. A megbeszélésen részt vett Weither Dániel, Csáky Lajos, a nyomda igazgatója, Faragó Imre és a nyomda munkástanácsának elnöke is. A nyomda munkástanácsa ígéretet tett a röpcédulák kinyomtatására, Faragó Imre pedig azt mondta Welthernek, ha nem nyomtatják ki a röpcédulákat, Pullayék megakadályozzák a Petőfi Népe megjelentetését. Pullay egy oldalt követelt a Petőfi Népétől a területi munkástanács számára. B. Hajagos kilátásba helyezte, ha nem segít a szerkesztő, bojkottálni fogják a napilapot. Weither engedélyezte a röpcédulák kinyomtatását, bár vallomásában később az ellenkezőjét állította. A nyomdából a szovjet parancsnokságra mentek, ahol Pullay, B. Hajagos és Nyári Ferenc bejelentette a munkástanács megalakulását. Hajagos este elvitte a kész röpcédulákat a nyomdából, kb. 2000-2500 darab készült vezetők leváltását, sikerült is Kocher felfüggesztését elérnie. 289 OSZK 412. 12. B 1157/1957. Pullay Béla és társai pere. Az 1958. november 25-i tárgyalási jegyzőkönyv. Dallos Ferenc tanúvallomása. Érdekesség, hogy Dallos például Pullaynak is küldött meghívót a tanácsra. Pullay reggel át is ment, de nem tudott Dallossal tárgyalni. Vlacsil Tibor az 1958. nov. 14-i tárgyalási jegyzőkönyvben mondja, hogy a Cifra palotában elmondta, hogy Dallos akarta megakadályozni a területi MT gyűlését. 290 ua. A szavazás eredménye nem derül ki a peranyagból, de nyilván távoznia kellett.