Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)
ORGOVÁNYI ISTVÁN Az 1956-os forradalom és szabadságharc kecskeméti eseményeinek története
Javaslatára választottak egy szűkebb, úgynevezett igazgatási tanácsot a napi problémák intézésére. Ennek elnöke is Pullay lett. Tagjai: Schimó Ferenc, Karsai Imre, Kripóczki Istvánné, Z. Szabó Mihály, Homoki László, Nyári Ferenc, Kiss Gyula, B. Hajagos Károly, Rózsa Sándor. Ezután megállapították, hogy a szavazás rendben lezajlott, a választási bizottság betöltötte feladatát, és feloszlott. A választással kapcsolatos iratokat az irattárban helyezték el. Határozlak, hogy a teljes, 60 tagú munkástanács hetenként kétszer jön össze, az igazgatási tanács ekkor beszámol nekik a felmerült problémákról és az intézkedésekről. Az új bérezés megtárgyalására alakított bizottságot fehívták a munka megkezdésére. A továbbiakban személyi kérdésekkel foglalkoztak Az AKK munkástanácsa november 21-én november 30-i hatállyal Nagy Lászlót igazgatói tisztségéből felmentette, aki azonban - arra hivatkozva, hogy ehhez a Minisztérium hozzájárulása szükséges -, nem tett eleget a felszólításnak, hogy adja át munkakörét. A november 28-i MT-ülésen új főmérnököt és főkönyvelőt választottak. A Petőfi Népe november 20-i számában arról tudósított, hogy megindult a munka. Aki november huszadika után nem vette fel a munkát, nem kapott fizetést. A kiskunfélegyházi gépgyárban pedig hétfőre tervezték a munka felvételét. November 21-én a KMT két nappal korábbi felhívása értelmében küldöttség ment Kecskemétről a Központi Munkástanácshoz a Nemzeti Sportcsarnokba, az Országos Munkástanács megalakítására. A Nemzeti Sportcsarnokot szovjet páncélosok vették körül, ezért a gyűlést az Akácfa utcába tették át. A kecskeméti munkástanácsokat Vlacsil Tibor és Nagy Sándor képviselte. A hozzászólók főként újságot és adásidőt követeltek a rádióban. Vlacsil Tibor is felszólalt, hogy nyersanyaghiány miatt nem tudnak dolgozni. Egy memorandumot kaptak terjesztésre, melyet aztán Vlacsil például a Kinizsi Konzervgyárba is átküldött. Nagy Sándor a vállalatánál beszámolt útjukról Bíró Sándor, Balogh Károly, Bene Antal és mások jelenlétében. Elmondta, hogy szovjet katonák szállták meg az épületet, ami a legvilágosabb bizonyítéka a fegyveres elnyomásnak. 275 Az incidens miatt a KMT kétnapos sztrájkot hirdetett. November 21-én a vasutas munkástanácsban is gyűlést tartottak, ahol a sztrájkról folyt vita. Ferencz Béla szerint amíg az oroszok itt vannak, és a Kádárkormány nem mond le, folytatni kell a sztrájkot. Másnap felszólította a sztrájk folytatása ellen fellépő Szabics Istvánt, hogy mondjon le, és Hegedűs Balázst javasolta a pályafenntartási főnőknek. Végül a munkástanács három tagja Szegedre ment a MÁV Igazgatósághoz, ahol elérték Szabics lemondását. 276 Budapesten november 23-án délután kiürültek az utcák, egy órát mindenki a forradalomra való emlékezésnek szentelt. A KMT felszólította a sztrájkolókat a munka felvételére. Ezen a napon néma tüntetéssel emlékeztek a munkások az Alföldi Kecskeméti Konzervgyárban arra, hogy egy hónappal korábban tört ki a forradalom. Rózsa Sándor verset olvasott fel, utána Pullay Béla beszélt a munkásokhoz: "Munkás társak! Emlékezzünk az egy hónappal ezelőtt történt véres eseményekre, gondoljunk arra, hogy hány anya féltő szeretettel nevelte gyermekét, kik 275 OSZK412. 12. B 1055/1957. ifj. Nagy Sándor pere. 276 OSZK 412. 12. B 948/1957. Ferencz Béla és Bogdány Károly pere.
