Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)

ORGOVÁNYI ISTVÁN Az 1956-os forradalom és szabadságharc kecskeméti eseményeinek története

szünetelése alatt a megyei forradalmi bizottság fenntartotta a rendet és a nyugalmat. A forradalmi bizottságoknak ezután főként tanácsadó szerepben kell működni, olyan politikai szervekként, amelyek együttműködnek a végrehajtó bizottságokkal, de személyi kérdésekben nem dönthetnek.

254 A VB intézkedett arról, hogy a járásokban bizottságok vizsgálják meg a községekben végbement személyi változásokat, amelyről jelentést tettek a megyei VB-nek. A tanácsoknak is szerepet kellett vállalni a fegyverrejtegetők és gyújtogatok rendőrkézre adásában, ezzel próbálták a rendőrség munkáját segíteni. Külön bizottságot állítottak fel a VB hatáskörének növelésére, a személyi állomány átcsoportosítására. Mohácsy Károly, Varga Jenő, és dr. Bruncsák András lett annak a bizottságnak a tagja, amely a munkástanácsok működésével kapcsolatos feladatokat kapta. Határozat született arról, hogy a dolgozó nép által visszahívott vezetők részére a kormány rendelkezése értelmében illetményt kell folyósítani, valamint felhívást tettek közzé az adókötelezettségek teljesítésére. A közhangulat nyomására Szelepcsényi Imre VB-elnökhelyettest felmentették, illetve szabadságolták, a pedagógusok Kocher László elleni petíciójának kivizsgálására pedig bizottságot hoztak létre. A kormány összekötőt küldött a megyéhez, ennek mintájára a megye a járásokhoz. A kormányösszekötő megyénkben Szabó Károly volt, aki részt vett a megyei tanács VB-ülésein. December 5-én ismét ülést tartott a megyei tanács VB. Ezen a Kocher-ügyről, a munkástanácsokról és a forradalmi bizottságokról szóló kormányrendeletről tárgyaltak. Hangsúlyozták, hogy a munkástanácsokat óvni kell attól, hogy a "szocializmussal szembenálló erők eszközévé váljanak." A kormány forradalmi bizottságokat megszüntető rendelete is helyeslésre talált. A szovjetek kérték az emlékművük helyreállítását. Mohácsy Károly vállalta, hogya sajtóban megmagyarázza, miért volt helytelen az emlékmű lerombolása. A VB határozatot is hozott az emlékmű helyreállításáról és megkoszorúzásáról.

255 254 Érdemes feleleveníteni Dallos álláspontjának változásait a forradalmi bizottságokkal kapcsolatban. A forradalom első napjaiban, míg a megyében nyugalom volt, nem ismerte el ezeket. Október 26-án elutasította Daczó javaslatát a megyei forradalmi bizottság létrehozására. A kecskeméti felkelés leverése után, a megyei tanács VB okt. 28-i rendkívüli ülésén a VB-t nyilvánította a legfőbb államhatalmi szervvé, az alakuló bizottságokat tanácskozó szervvé degradálta. A budapesti fejlemények hatására 30-án létrehozták'az ideiglenes megyei nemzeti bizottságot, most már ezt nevezve ki a legfőbb hatalmi szervnek, ezzel gyakorlatilag félredobva VB-t. A megyei forradalmi bizottság megalakulásakor Dallos kiszorult a testületből. A szovjet támadás után ismét a megyei VB lett a legmagasabb közigazgatási szerv a megyében. 255 BKMÖL XXIII. 1. a. 7-28/1956.