Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)
ORGOVÁNYI ISTVÁN Az 1956-os forradalom és szabadságharc kecskeméti eseményeinek története
szerződések felülvizsgálata." ' A hatalom rövid, de annál kíméletlenebb harcban győzött. Október 28-án úgy tűnt, Kecskeméten sikeresen megőrizte hatalmát a régi vezetés. Ezt tükrözi a megyei tanács október 28-i VB-ülése. 224 Ebben szerepet játszott az is, hogy a fegyveres ellenállás nem lehetett olyan erős mint Budapesten, hiszen Kecskemét sokkal kisebb volt, ezzel szemben óriási haderő állt a régi vezetők rendelkezésére. A központi vezetés azonban sok területen megszűnt, illetve olyan erők kerültek döntési helyzetbe, melyek más irányban próbáltak kibontakozási lehetőséget találni. Egyébként nemcsak a megyei vezetés maradt felső irányítás nélkül, hanem az alsóbb szintű pártszervek is. A városi, járási, községi szervezetekkel szinte csak telefonon tudtak érintkezni, ezenkívül a megyei sajtón keresztül igyekeztek tájékoztatást, eligazítást és utasítást adni. 225 A győzelem azonban csak pillanatokig volt teljes. Dallos Ferenc és Gyurkó Lajos két tűz közé került. A forradalom eredményeként sorra jöttek létre az új, demokratikus szervezetek. Ez a folyamat a következő napokban felgyorsult, a munkástanácsok, forradalmi bizottságok jelentős nyomást tudtak kifejteni. Döntő volt, hogy a hadsereg felső irányítása is kikerült a katonai megoldást erőszakolok kezéből. A hamarosan központi parancsra létrejövő katonai forradalmi tanácsok megalakulása készteti majd Gyurkót is meghátrálásra. A hadsereg demokratizálódásával elveszett a legfőbb támasz, amellyel a hatalmat eddig megtartották. A párt központi irányítása ugyanakkor gyakorlatilag összeomlott. A fővárosban megtörtént a forradalom valós értékelése. Ez a két fejlemény, a központi vezetésből a rákosisták kiszorulása, illetve a helyi forradalmi szervek létrejötte kényszerítette a megye vezetőit arra, hogy utat engedjenek a politikai kibontakozásnak. Természetesen a saját érdeküknek megfelelően képzelték el ezt, megpróbálták kézben tartani, irányítani az eseményeket, a döntő helyekre saját híveiket állítani. Az új szervezetek ellenállásának köszönhetően ez végül nem sikerült. A forradalom legfőbb támaszaivá a munkástanácsok váltak. A párt korábbi kísérlete, hogy "megszállja" ezeket a szervezeteket teljes kudarcba fulladt. Az üzemi alapszervezetek megszűntek, az üzemi pártaktívákat eltávolították, vagy jelentéktelen munkakörbe helyezték. November elsején győzött Kecskeméten a forradalom. A legfontosabb tényező, a nagy katonai erőt képviselő hadtest a forradalom mellé állt Gyurkó elmenekülése után. A forradalmi szervezetekből kiszorult a korábban kompromittálódott, régi kommunista vezetés első vonala. Bizonyos befolyást azonban mindvégig megőriztek. A megyei és a városi forradalmi szervezet vezetői kompromisszumos megoldásként tölthették be tisztségüket. Tóth László és dr. Magócsi Géza személye a jelek szerint mindenki számára elfogadható volt az adott körülmények között, bár időnként támadták is őket. A nemzetőrség mindkét vezetője a korábbi rendszer első embereitől kapta a megbízását, de a Lukács András vezette városi nemzetőrség teljesen függetlenítette magát ez alól a befolyás alól. A Szentkirályi Frigyes által vezetett megyei nemzetőrségnek jóval kevésbé sikerült ez, de jóval kisebb szerepet is játszott az eseményekben. Az ávósok letartóztatásában való szerepe pedig elsősorban 223 FILEP Tibor, 1996. I. kötet, 92. 224 BKMÖL XXIII. 2. c. 1098/1957. 225 MOL 288. f. 21/1957/5.
