Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)

ORGOVÁNYI ISTVÁN Az 1956-os forradalom és szabadságharc kecskeméti eseményeinek története

távozott, a többiek maradtak. A falusi, járási aktíváknak azt javasolták menjenek be a városokba vagy olyan helyre, ahol biztonságban vannak. Az ávósokat a hadsereghez irányították, majd mikor megalakultak a forradalmi katonai tanácsok, a szovjetekhez. Ezzel az volt a céljuk, hogy az ÁVH személyi állományát átmentsék. Arany, Neichel, Németh Győző azonban azt mondta, hogy a beosztottak többsége nem hajlandó sehova sem menni. Arany László viszont elköltöztette a családját, ő maga pedig a szovjetekhez menekült, ahonnan november 7-e körül tért haza, Kecskemétre pedig november 8-án.

156 Az ülésen határoztak arról is, hogy Hajlik Gábor, a párt pénzügyeinek felelőse vegye fel a Nemzeti Bankból a pártbizottság pénzét, ami körülbelül 1,5-2 millió forint lehetett. Elhatározták, hogy a járásoknak leutalnak 100100 ezer forintot, a politikai munkatársaknak kifizetnek előre kéthavi illetményt, a VB-titkárok pedig ezen felül is nagyobb összeget vettek fel. Mindezt abból a megfontolásból, hogy az illegalitásba vonuló elvtársaknak legyen pénzük.

157 Nagygyörgy László, Ördög László, Horváth István, Sarok Antal, Papp Ferenc, Krizsán József, Molnár Frigyes, Varga Jenő, Fekete Ferenc, Romsics Ferenc és mások viszont végig a pártbizottság épületében maradtak, és közülük többen az épület fegyveres őrzésében is részt vettek korábban. A Kossuth Rádióban este 19 óra 8 perckor híradás hangzott el, mely szerint Nagy Imre meghallgatta Bács-Kiskun megye küldötteit.

158 Nem sokkal később egy másik közlemény felszólította a hadtest forradalmi katonai tanácsának vezetőit, hogyjelentkezzenek a HM Markó utcai épületében, mert a kivonuló szovjet csapatokat a hadtest alakulataival fogják felváltani.

159 A rádió hírül adta azt is, hogy Bács-Kiskun csatlakozott a Dunántúli Nemzeti Tanácshoz.

160 A korábbi harcok tragikus következménye: a hétéves Farkas Ferenc és féltestvére, az ötéves Szőke Edit a honvédség által elhagyott gránáttal játszott az udvarukon. A gránát felrobbant, a kisfiú meghalt, a kislány pedig megsebesült. Október 31. A rendőrség forradalmi bizottsága reggel 7 órakor ülést tartott, melyen nagyjából negyven rendőr vett részt. Imre Gábort választották elnöknek, titkárnak pedig K. Szabó törzsőrmestert. Imre Gábor, Gubisi József és Markó István juttatta el hatpontos kiáltványukat az újságnak, a nyomdának és a városi forradalmi bizottságnak. Imre Gábor bevezetőt írt a memorandumhoz, Ott József is velük tartott, mikor a Városházára indultak. Itt egyébként meglehetősen ellenséges légkör fogadta őket, Ott József a szöveget ismertette, majd hamarosan távozott. Gubisi ellen éles kirohanások hangzottak el, Imre Gábort viszont beválasztották a városi 156 MOL 288. f. 21/1957/5. 157 HL BKB B 24/1958. Lukács András pere. Hajlik Gábor 1957. február 19-i vallomása és BKMÖL MSZMP BKMB Archívuma szn. iratok. Nagy Lajos tárgyalási jegyzőkönyvének kivonatai és Bognár József beszámolója. 158 KENEDI János szerk. 1989. 236. 159 ua. 243. 160 ua. 322.