Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)
ORGOVÁNYI ISTVÁN Az 1956-os forradalom és szabadságharc kecskeméti eseményeinek története
forradalmi bizottságba. 161 A megyei bíróság munkástanácsa ülést tartott, de a káderlapok kiosztásáról megint nem sikerült dönteni. A járásbíróságon ekkor már kiosztották. Ezen az ülésen nem vett részt a bíróság elnöke, ilyenkor a rangidős bíró elnökölt. Magócsi Géza félóra elteltével átment a megyei nemzeti bizottság ülésére. Beszéltek arról, hogy 26án éjjel a bírák őrséget adtak, hogy az irattárat fel ne gyújtsák. Napközben azonban az jön be, aki akar. Az épület őrzésének kérdésekor vetődött fel, hogy hívják át az ügyészség és a járásbíróság forradalmi tanácsát. Az elnöki tárgyalóban ült össze a három testület, és itt nagy megdöbbenést váltott ki, hogy az ügyészség párttitkára, Balogh Zsigmond is tagja a forradalmi tanácsuknak. Kardos János adott hangot a meglepetésnek, hangsúlyozva, hogy nem a személye ellen van kifogás, hanem a korábban betöltött tisztsége ellen. Karácsonyi István azonban megvédte "Zsiga bácsit", mondván, ha neki távoznia kell, akkor az ügyészség testülete is elmegy. Egyébként a Balogh Zsigmond testvére, Balogh Károly volt a bíróságon a káderes. Ezután kívánságokat állítottak össze, melyet később eljuttattak a megyei nemzeti bizottágnak. Ebben kifejezték, hogy egyetértenek a nemzeti bizottság feladatával, hangsúlyozták a bíróság függetlenségét, mely a szocialista törvényesség alapján végzi a munkáját, amely egyébként a forradalom alatt nyilván szünetelt. A katonaság, a nemzetőrség és a rendőrség biztosítsa a rendet és a nyugalmat, a bírói munka zavartalanságát, a bírák személyi biztonságát. Kardos mondta Karácsonyinak, hogy az épület biztonságát meg kell oldani, forduljanak a rendörséghez és a nemzetőrséghez. Karácsonyi hibáztatta a börtönőröket és a kirendelt fegyvereseket, hogy nem jól viselkedtek a rabok kiszabadításakor, és hogy éppen a rendőrségtől kerültek ki fegyverek a rabokhoz. Ezért javasolta, hogy tájékozódjanak a rendőrségnél uralkodó helyzetről. Ezért küldöttséget szerveztek, hogy őrséget kérjenek az épület védelmére. Matuz György ügyész, Kardos János bíró és Jenőváry László járásbíró lett a küldöttség tagja. A megyei nemzeti bizottságnál is ez a küldöttség képviselte az igazságügyi dolgozókat. Felvetették, hogy az ott dolgozókból is szervezzenek őrszolgálatot. Balogh "Zsiga bácsi" kifakadt, hogy milyen tehetetlenek, majd kifejtette, hogy a hibákat a párttagok is jól látták, de mást kellett mondani. Ezután egy gazdasági dolgozóra bízták a belső szolgálat szervezésének ügyét. Intéző bizottságot nem választottak, de ezután a gyűlés után az került a köztudatba, hogy a kecskeméti igazságszolgáltatási szervek közös igazságügyi forradalmi bizottságot választottak. Matuz György gépbe diktálta a megyei bizottságnak szánt állásfoglalást, majd az előbb választott háromtagú bizottság elvitte nekik. De még ez előtt fogalmaztak egy tisztán a bírói munkával kapcsolatos követelést, melyet az Igazságügyi Minisztériumnak akartak elküldeni, amire végül csak decemberben került sor. Kardos János elképzelése szerint az elsőfokú büntető tanácsoknak az eddigi három tag helyett ötből kellene állniuk, két szakbíróból és három népi ülnökből. Ez minőségi javulást eredményezne, az idősebb tanácsvezető bíró mellet egy fiatalabb bíró szakmailag fejlődne, több ügyet tudnának tárgyalni, és az írásba foglalás is gyorsulna. A bíráknak csak tárgyalási napon legyen kötelező 161 HL BKB B 24/1958. Lukács András pere. Ott József tárgyalási jegyzökönyve.
