Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)

ORGOVÁNYI ISTVÁN Az 1956-os forradalom és szabadságharc kecskeméti eseményeinek története

meg. Erre az ülésre egyébként Vlacsil Tibor meghívta a már megalakult munkástanácsok képviselőit, így ezekből az üzemekből is megjelentek körülbelül húszan a gyűlésen. Szabó Lajos főmérnököt jelölték a városi forradalmi bizottság alakuló ülésére. A meghívottak tiltakoztak Szabó Lajos jelölése ellen. Nyolcfős bizottságot hoztak létre, amelynek Vági Lajos felkutatása lett volna a feladata. Szerkesztő bizottság is alakult a gépgyár követeléseinek megfogalmazására, ennek vezetője Nagy Lajos lett. A sztrájk mellett további követelések: szovjet csapatok kivonása, a Varsói Szerződés felmondása, semlegesség, többpártrendszer, a normarendszer megszüntetése. Határoztak a sztrájkhoz való csatlakozásról, illetve sztrájkot hirdettek a város üzemei számára az orosz csapatok kivonulásáig. A Gyufagyár küldötte, Turjánszki viszont a sztrájk ellen foglalt állást. Vlacsil azonban hangoztatta, hogy az oroszok kivonulásáig sztrájkolni kell. Szabó Lajos főmérnök úgy akarta megkerülni a kérdést, hogy a félbemaradt munkák befejezése ürügyén utasította az embereket a munka felvételére, de Vlacsil Tibor ezt megakadályozta. Miski Sándor és Király László forradalmi jelszavakat festettek fel a gyár falaira:" Éljen a forradalom! Éljen Nagy Imre!" Szóba került, hogy a korábban az ÁVH-nak hivatalból adatokat szolgáltatókat és a besúgókat el kell távolítani.

125 A Kecskeméti Cipőgyárban is megalakult a munkástanács. Huszonöt tagja volt a testületnek, vezetője Fodor József lett, és bekerült az üzem párttitkára, valamint a DISZ-alapszervezet vezetője is. A Nemzetőrség felállítása Kecskeméten október 29-én állították fel a nemzetőrséget. Az intézkedés Nagy Imre október 28-i rádióbeszédén alapult, ennek következtében adta ki a megyei pártbizottság a nemzetőrség megszervezésére vonatkozó felhívását. A szervezet vezetői Gyurkó Lajostól kapták a közvetlen kinevezésüket. Utána Halanda István a városi pártbizottságra hívatta Gyulai Mihály útján Lukács András századost és Donath Tibor századost, ahol Halanda eligazítást tartott a teendőkről. Eszerint a nemzetőrség városi vezetősége négy főből állt. A katonai résznek Lukács András a parancsnoka, a rendőri résznek Donath Tibor százados, és lesz egy értelmiségi és egy munkás parancsnokhelyettes. A járőrözést egy katonából, egy rendőrből és egy civilből álló egységek fogják végezni. Lukács parancsnoksága alá rendelték a hadtest felderítő zászlóalját. Halanda 15-20 fős névsort adott át Lukácsnak. A névsor a leendő nemzetőrök nevét tartalmazta. Közülük azonban csak három jelentekezett, Horváth István járási párttitkár, Kassa Vilmos és Baski József pártbizottsági aktivista.

126 így Lukács egy rendőrt és két katonát járőröztetett közösen, amihez szolgálati beosztást készített.

127 A nemzetőrség összetétele merőben más lett, mint azt Halanda elképzelte, ugyanis másnaptól folyamatosan érkeztek a gyárak, üzemek 125 OSZK412. 12. B 1157/1957. Pullay és társai pere. 126 OSZK 412. 20. B 4322/1959. Dr. Kardos János pere. 127 HL BKB B 24/1958. Lukács András pere. 1958. ápr. 14-15-i tárgyalási jegyzőkönyv.