Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)

ORGOVÁNYI ISTVÁN Az 1956-os forradalom és szabadságharc kecskeméti eseményeinek története

kétségbe vonta ennek a szükségességét, és egyelőre elzárkóztak ettől.

123 Folyamatosan alakultak, szerveződtek a munkástanácsok. A kecskeméti vasútnál a pályafenntartási főnök és a vezető mérnök hívta össze a vasutasokat a munkástanács megalakítására. Szabics István ismertette a munkástanácsok hatáskörét. A dolgozók közfelkiáltással választottak 21-22 fős jelölőbizottságot, akik maguk közül 11 főt ajánlottak, és őket titkos szavazással erősítették meg a munkások tisztségükben. A testület elnökének személyére külön szavazást tartottak, ennek eredményeként Ferencz Béla lett a munkástanács elnöke. Ezután követeléseket állítottak össze, melyeket Ferencz Béla felolvasott. A követelések között volt, hogy bocsássák el, vagy helyezzék alacsonyabb beosztásba Szabics Istvánt, a politikai főosztály vezetőjét, Horváth Antalnét, Csontos Pált és Petrik Gyulát a személyzeti osztály dolgozóit, Petrák Mihály párttitkárt, Kun Dezső és Varga István párttagokat. Ezt másnap meg is tették, de utána is bejártak, illetve november 4. után egyszerűen visszatértek a munkahelyükre. Ezután nagygyűlés volt a vasút összes dolgozója számára, melyen központi vasutas munkástanácsot választottak. Ekkor többen felvetették, hogy párttag ne kerülhessen a testületbe. Ferencz Béla ekkor le akart mondani, mert ő is párttag volt, de a pályafenntartási munkások ragaszkodtak hozzá, így megmaradhatott tisztségében. A pályafenntartási főnököt leváltották, és Lukács András műszaki főtanácsost akarták helyette megválasztani, de ő idős korára hivatkozva nem vállalta. Maga helyett Hegedűs Balázst javasolta, akit meg is választottak. A főnök leváltását azzal indokolták a munkások, hogy " nekünk olyan főnök kell, aki tisztában van azzal, hogy a vonat megy és nem a sín." - vagyis a dolgozók érdekeit képviseli és nem másokét. Délután két órakor ülést tartottak, Ferencz Béla az étteremben felolvasta a már véglegesített követeléseket, melyeket táviratban szándékoztak Nagy Imre kormányának tudomására hozni: sztrájk az orosz csapatok kivonásáig a Szovjetunióban fogva tartott hadi- és politikai foglyokat azonnal bocsássák haza az oroszok kivonulását a Nemzetőrség ellenőrizze, és biztosítsa köszönetet mondanak a Vöröskeresztnek és azon államok munkásainak, akik együttérzésüket fejezték ki, és segítséget nyújtottak gyógyszerben és anyagiakban a magyar szabadságért és függetlenségért harcolóknak a Nemzetőrséget a munkástanácsok vizsgálják felül, és távolítsák el a nemkívánatos elemeket eddigi vezetők leváltása, Hegedűs Balázs megválasztása a rémuralmat kiszolgálókat elbocsátják, vagy alacsonyabb beosztásba helyezik, a korábban meghurcoltakat rehabilitálják a normarendszer eltörlése káderlapok nyilvánosságra hozatala a személyzeti csoport lecsökkentése

124 A Gépgyárban ülést tartott a munkástanács, amit Balogh Ferenc igazgató nyitott 123 OSZK 412. 20. A Fővárosi Bíróság peranyaga. B 4322/1959. dr. Kardos János pere. 124 OSZK 412. 12. B 945/1957 ( 1456/1958) Ferencz Béla cs Bogdány Károly pere.