Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)

ORGOVÁNYI ISTVÁN Az 1956-os forradalom és szabadságharc kecskeméti eseményeinek története

városokban, járásokban, mégpedig a párt, a szakszervezet, a tanács, a népfront és a termelési bizottságok küldötteiből. A járási, városi nemzeti bizottságok küldöttei hozták volna létre a megyei szervezetüket. Ez az "alulról építkezés" volt a kommunista frazeológia egyik kedvenc kifejezése. Természetesen most is először a felsőbb szintű, esetünkben tehát a megyei szervezetet hozták létre. Erre egyébként felsőbb utasítást is kaptak.

119 A megyei tanácson ezen a napon volt az utolsó megbeszélés a fegyveres testületek vezetőivel, tehát az úgynevezett védelmi bizottság eddig működött. Ekkor jelentették be az ÁVH feloszlatását. Arra az álláspontra jutottak, hogy az ÁVH tagjai menjenek a honvédség és a rendőrség kötelékébe. Elhatározták, hogy megyei nemzeti bizottságot hoznak létre. A megyei nemzeti bizottság zömében az általuk kijelölt tagokból állt. Számos tagja a forradalmi bizottságokkal szembeszállt, követeléseiket semlegesítette.

120 A Hazafias Népfront megyei elnökségén gyűlést tartottak, ahol jelen volt az összes fontos vezető. A HNF megyei vezetőinek, az MDP megyei vezetőinek és a megyei tanács vezetőinek együttes ülését a megyei pártbizottság hívta össze. Itt döntöttek a HNF megyei bizottságának kibővítéséről megbízható pártonkívüliekkel, de úgy, hogy a kommunisták legyenek többségben. Elhatározták a megyei nemzeti bizottság megalakítását, amit Daczó József már október 26-án javasolt, de akkor Dallos ezt még megakadályozta. A hatalom és a megye irányításának megőrzése volt a cél. Madarász László és Mészöly Gyula javasolta dr. Orosz László bevonását, amit a pártvezetők is elfogadtak. Molnár Frigyes, a későbbi megyei első titkár odament Oroszhoz, és mondta neki, hogy milyen jó és megnyugtató, hogy őt is itt látja.

1 1 Dr. Magócsi Gézát dr. Madarász Géza VB-elnökhelyettes javasolta, amit Dobos László megyei bíró és Szűcs Béláné közölt vele másnap. A Városházán is megbeszélést tartottak az elnöki szobában. Nagymarosi Kálmán, a városi tanács VB elnöke, Halanda István, a városi pártbizottság vezetője, Fehér Sándor, a városi tanács pénzügyi osztályának vezetője, Tóth László, a Népfront vezetője és mások vettek részt rajta. Elhatározták a Népfront kibővítését pártonkívüliekkel, az üzemek küldötteivel, vagyis egy városi forradalmi bizottság létrehozását. Úgy határoztak, hogy a pesti követeléseket magukévá teszik, hogy minél hamarabb biztosítani tudják a rendet. Erre a megbeszélésre érkezett, Bognár Ferenc, ifj. Nagy Sándor és Tóth István az Épületgép Karbantartó Vállalattól. Követelték a városi forradalmi bizottság magalakítását. Nagy Sándor vitába keveredett Halandával, ennek eredményeként megegyeztek, hogy másnap délelőtt 9-re megszervezik a bizottság megalakítását.

122 Bognár Ferenc intézte a vállalati munkástanácsok küldötteinek megválasztását, megbízólevéllel való ellátását. A megyei bíróság elnöki irodájában dr. Klapil Sándor, a járásbíróság elnöke közölte dr. Bodóczki Lászlóval, hogy ők már választottak forradalmi bizottságot, amire a városi pártbizottságtól kaptak utasítást. Bodóczki és dr. Kardos János bíró 119 MOL 288. f. 21/1957/5. 120 BKMÖL XXIII. 2. c. 1098/1957.3. 121 OSZK412. 12 B 1490/1957. dr. Orosz László pere. 122 HL BKB B 24/1958. Lukács András pere. Tóth László 1957. február 7-i tanúkihallgatási jegyzökönyve