Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)
ORGOVÁNYI ISTVÁN Az 1956-os forradalom és szabadságharc kecskeméti eseményeinek története
lelkiismeretnek megfelelne." 15 Vári István ügyvéd a Rajk-perrel és az alkotmány visszásságaival foglalkozott: „...vegyék be a munkás-paraszt mellé az értelmiség kifejezést is!" 16 Erdei Ferenc is felszólalt, majd Mód Aladár örvendezett, „hogy nemcsak Pesten vitatkoznak az értelmiségiek, hanem vidéken is felszínre hozzák az erjedő problémákat". A Népújság kommentárja: „...rég nem hallottunk Kecskeméten ilyen férfias, bátor hozzászólókat." 18 Október 20-án a megyei pártbizottság kibővített ülést tartott, melyen megvitatták a politikai helyzetet a Központi Vezetőség intenciói alapján. Az értekezlet eredményeként javaslatot terjesztettek fel a KV-hez. Daczó József, a megyei pártbizottság első titkára a vita végén összefoglaló beszédében a dogmatizmus és a sztálini személyi kultusz elleni harcot jelölte meg fő feladatként. 19 Felkérték a KV-t, hogy vessen véget a központi pártvezetésben tapasztalható széthúzásnak, és nézzen szembe a Rákosi körül kialakított személyi kultuszból eredő hibákkal, állapítsa meg, kik a felelősek mindezért. A javaslatban szerepel, hogy Nagy Imrét vegyék vissza a pártba és az állami vezetésbe. A párt álljon az írók és újságírók által felvetett javaslatok megvalósításának élére. Meg kell szüntetni a szovjet minta mechanikus másolását, a magyar sajátosságoknak megfelelő gazdaságpolitikát kell kidolgozni. Javítani kell az életszínvonalat, "mert nyugtalanító, ami a munkásosztály körében van, és félő, hogy ez tovább terjed, átcsaphat olyan követelésbe, amit nem tudunk kielégíteni." 20 Javasolták továbbá a begyűjtés fokozatos eltörlését, a pazarlás és a vezetők fényűzésének megszüntetését, a felduzzasztott apparátus csökkentését. Legmeghökkentőbb a szovjetekkel kapcsolatos állásfoglalás. A szovjetek vezető szerepének kötelező hangsúlyozása mellett az összefoglaló így fogalmaz: "Fel kell vetni, hogy a Központi Vezetőség foglaljon állást, és a szovjet elvtársakkal tanácskozzak meg a szovjet hadsereg Magyarországon lévő állományának kérdését. Erre nekünk választ kell adni a dolgozóknak, és erre jelen pillanatban nem tudunk megfelelő választ adni. Fel kell vetni a tanácsadók problémáját és azok anyagi ellátottságának problémáját, ami meg kell mondani, Kecskeméten igen nagy visszahatást vált ki. Ezt nagyon elvtársiasan a KV a szovjet elvtársaknak vesse fel." 21 A beszámoló végén megemlíti Daczó József, hogy a megyei párt VB gyakorlatilag kettészakadt, mégpedig a dogmatikusokra és a változásokat akaró kommunistákra. Dallos Ferenc a megyei küldöttség jugoszláviai látogatását értékelte, az ottani gazdasági eredményeket és a munkás-önigazgatást követendő példaként említette. 22 15 u.o. 16 u.o. 17 u.o. 18 u.o. 19 BKMÖL Az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságának Archívuma (a továbbiakban MSZMP BKMB Archívuma) 36. fond IfJ 1.csoport/cs./. 59. őrzési egység lő. e./ 20 u.o. 3.p. 21 BKMÖL Az MSZMP BKMB Archívuma; 36. f. 1. cs. 59. ő. e. 5-6. 22 Petőfi Sándor és Mohácsi Károly a gazdasági nehézségeket hangsúlyozta, Ördög László és Szelepcsényi pedig a szovjet csapatok kivonásának szükségességét taglalta. Simó Tibor a KV-t kritizálta, a hivatolostól eltérő, önálló politikát sürgetett. Eszerint a felsoroltak óhajtották a megyei párt VB-n belül a változásokat. Későbbi tetteik azonban nem mindig igazolták ezt. MOL 288. fond