Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)

ORGOVÁNYI ISTVÁN Az 1956-os forradalom és szabadságharc kecskeméti eseményeinek története

Véleményüket azonban nem ismertették a nyilvánossággal, működött a pártfegyelem. 17 órakor Szilágyi József, a Nagy Imre körül csoportosuló kommunisták egyike Kecskeméten tárgyalt Dallos Ferenccel, a megyei tanács VB vezetőjével.

23 Szilágyit Buda Gábor hívta meg Kecskemétre, mivel értelmiségi gyűlést akartak tartani a rákosizmus elleni harc kiterjesztése jegyében, és ennek előkészítését beszélték meg. A kecskemétiek egy előadó és egy író fellépésének megszervezését kérték vendégüktől. A megbeszélésen részt vett Dallos Ferenc, Varga Jenő, Mohácsi Károly, Szelepcsényi Imre, Buda Gábor.

24 Szilágyi József előadásában elmondta, hogy a sztálinista elemeket el kell távolítani a közéletből. Az értelmiségi vitákra szükség van, de a változáshoz kell a tömegek nyomása is, ehhez meg kell nyerni az ország munkásságát és parasztságát. A rákosizmus elleni harc eredményeként meg kell újhodnia a párt és a kormány vezetésének. Ezeket az eseményeket a lengyel változásokhoz hasonlóan képzelte el. Hangoztatta, hogy nem kell félni a tömegektől, az esetleges tüntetésektől. Mondandóját Lenin-idézetekkel tette érthetőbbé. Dallosék nagyjából egyetértően hallgatták Szilágyi előadását. Érdekesség, hogy a kecskeméti pártiskola tanfolyamai néhány nappal a forradalom kitörése előtt kezdődtek. A filozófiaórák előadója Pozsgai Imre lett volna, aki ekkor a kecskeméti tanítóképző tanára és a városi pártbizottság tagja volt. Október 23. Daczó József ezen a napon Budapestre készült, az események miatt azonban nem utazott a fővárosba. Ördög László felesége viszont ott volt, ezért elküldte érte Bognár József pártbizottsági sofőrt. Visszafelé meglátta Németh Károly Csongrád megyei párttitkárt, aki elmondta neki, hogy kocsiját "kilőtték alóla". Mindkettőjüket elhozta Kecskemétre. Daczó utasította, hogy maradjon benn éjszakára a garázsban, "hátha nagyon gyorsan kell valahova menni".

25 A pártvezetők elsősorban közvetlenül a fővárosi pártszervektől jutottak informácókhoz, a szélesebb nyilvánosság számára ezen a napon még sokkal nehezebb volt a tájékozódás. Egyedül a rádióból lehetett tudni, hogy az egyetemisták tüntetésre készülnek, mivel a rádió hírt adott a tüntetés betiltásáról, majd engedélyezéséről. Este pedig a Gerő-beszéd elhangzása jelezte, hogy sorsfordító események zajlanak Budapesten. A másik forrás a Bács-Kiskun Megyei Népújság volt, a megyei pártbizottság napilapja, amely ekkor még nem adott 21/1957/5. Az MSZMP Megyei IB jelentése az okt. 23 - nov. 4. közötti időszakról 1957. június 20án. 23 OSZK 412. 20. Nagy Imre és társai pere. Szilágyi József vizsgálati anyaga. 10-51866/1957. 33. kötet, 479-482. /1-4./ 1958. jan. 3-i kihallgatási jegyzőkönyve és 1957. szept. 2-i kihallgatási jegyzőkönyve. 13-15. 24 A felsoroltak mindannyian terhelő vallomást tettek később a Szilágyi József elleni eljárás során, mikor az egyik fő vádpont a forradalom előkészítése volt. 1958. jan. 22-i kihallgatási jegyzőkönyvében így jellemezte a vallomásokat: "...igen sok torzítást és rosszindulatot tartalmazó fecsegés." 25 BKMÖL Az MSZMP BKMB Archívuma 1956-os gyűjtemény, szn. irat. Bognár József beszámolója.