Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)

KEMÉNY JÁNOS Baja város közoktatásügye a tanfelügyelő közigazgatási bizottsághoz intézett jelentéseinek tükrében 1876-1890

5/ Az iskolák taneszközeinek alakulása 1876-1885 között Az iskola taneszközei (darab) Az A tantestTanév iskoterfekefali fali földterm. term. könyvgyalák mek te íróolvatérgömb rajzi tani tár korlati szászáma tábla sótábkép eszköeszkökészlema la zök zök tek 1876/77 ,4 36 48 25 72 11 8 8 5 5 1877/78 15 36 52 22 68 11 10 6 4 6 1878/79 17 36 62 18 94 13 14 9 3 5 1879/80 18 38 48 29 80 14 13 8 4 7 1880/81 18 37 52 26 91 15 17 13 5 10 1881/82 18 39 57 24 57 15 16 10 8 9 1884/85 16 40 61 11 52 13 5 1 1 3 7 A taneszközök számát az iskolák és a tantermek számával összevetve látható, hogy a táblákat és a térképeket kivéve valamennyi taneszköz-fajta alatta marad az iskolák számának, az iskolák egy részében tehát nem volt földgömb, nem voltak természettani és természetrajzi személtetőeszközök, sem tornaszerek. A könyvtár elnevezés valószínűleg kis mennyiségű könyvet jelent, de ilyen sem volt mindenütt. Az 1881/82. tanévi táblás kimutatás adatai bővebbek és némileg eltérnek a korábbi évek adataitól. A fenti táblázatban ismertetett adatokon kívül beszél még 18 szemléltető képgyűjteményről a beszédértési gyakorlatokhoz, 20 számológépről vagy fali tábláról, és bontásban közli a fali térképek számát. E szerint az iskolák 24 Magyarország, 9 Osztrák-Magyar Monarchia, 12 Európa, 12 a Föld 5 világrészét ábrázoló fali térképével rendelkeztek. A gyűjtemények között 14 rajz és szépírási gyűjtemény is szerepelt. Könyvtárak címszó alatt a tanítói és az ifjúsági könyvtárak együttes adatban lettek feltüntetve. Az 1884/85-ös táblás kimutatás szerint a szemléltető képek száma ekkor 14, a számológépeké vagy fali tábláké 29. A fali térképek közül 25 Magyarországot, 10 az Osztrák-Magyar Monarchiát, 10 Európát, 7 a Föld 5 világrészét ábrázolta. A rajz és a szépírási gyűjtemények száma 5 volt. Könyvtárak alatt pedig az 1881/82-es kimutatáshoz hasonlóan a tanítói és az ifjúsági könyvtárakat együttesen értették. A tanulói létszámot nézve az alsóbb osztályokra a vizsgált években végig jellemző volt a zsúfoltság, amely sokszor szinte ellehetetlenítette az eredményes tanítást és tanulást. Példaként említhetjük 1888-ban a Glück-féle iskolát, ahová a 23-4. egyesített osztályba 120 tanuló járt.