Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)
KEMÉNY JÁNOS Baja város közoktatásügye a tanfelügyelő közigazgatási bizottsághoz intézett jelentéseinek tükrében 1876-1890
arra, hogy többszöri intézkedés ellenére a tankötelesek nem szeptember l-jén, hanem jóval később kezdenek iskolába járni, ahonnan már a tavasz beálltával kimaradnak. Ismétlöiskola több városrészben egyáltalán nem is létezik, de ahol működik, ott azt a tanulók hanyagul látogatják. Ezért a közigazgatási bizottság felhívta a városi tanácsot, hogy 1883. október 1jétől minden 14 nap elteltével pontosan küldje be az iskolalátogatásról szóló jelentést a tanfelügyelőnek. Azt is jelentenie kellett, ha az iskolaszéki elnököktől nem kapta meg a város a kimutatásokat. A bizottság javasolta, hogy a városi tanács bízzon meg egy szakembert a tisztviselői közül a hanyag iskolalátogatókkal szembeni intézkedések foganatosítására. Ha a tisztviselő a tanév során a kéthetenkénti jelentéseket elmulasztja beküldeni a közigazgatási bizottságnak, első alkalommal 1 ft, másodszor 2 ft, harmadszor és minden további mulasztás esetén 5 ft pénzbírsággal lesz büntetve. Az összeget a tanfelügyelő felhívására a polgármester szabja ki és hajtatja be, ennek megtörténte után az összeget nyugta mellett az iskolai pénztárnak vagy az iskolaszéki elnöknek kell átadni. A mulasztási adatokat a tanítók és a tanítónők a mulasztási napló alapján minden igazolatlanul mulasztó gyermek esetében tartoznak kiírni a C. jelű mulasztási kimutatási ívre, amelynek a beszerzésére kötelezte a várost a közigazgatási bizottság. Ezeken az íveken a tanítók kötelesek voltak feltüntetni a gyermek neve után azt is, hogy a tankötelest hányadszor jelentik igazolatlan mulasztóként. Ha ez pontosan megtörtént, akkor a városi tanács megbízottja az 1868. évi 38. törvény 4.§-a értelmében kiszabja a mulasztásnak megfelelő büntetést a mulasztó gyermek szüleire. Első alkalommal történt megintés esetén 50 krajcárt, a másodszorinál 1 ft-ot, a harmadszorinál 2 ft-ot, a negyedszerinél 4 ft-ot. A befolyt büntetéspénzek az iskolai pénztárt illetik. A fenti módon beszedett összeget nyugta mellett kell átadni az illetékes iskolai hatóságnak, és a kéthetenkénti jelentéseket mindenkor a nyugtával együtt kell beküldeni a tanfelügyelőnek. Azután, hogy a mulasztók névjegyzékét átadták a városi tanácsnak, semmilyen igazolást nem lehet figyelembe venni. Ezért a szülőket figyelmeztetni kell, hogy gyermekeik megbetegedését azonnal jelentsék a tanítónak. A bírságpénz fizetésének kötelezettsége alól csak azoknak a gyermekeknek a szüleit mentetek fel, akik sem ingó, sem ingatlan vagyonnal nem rendelkeztek. Az ilyen tanulók számára a városi tanács szegénységi bizonyítványt állít ki, és a szüleik a rájuk kirótt pénzbírságot az adott iskolánál vagy faiskolában végzendő közmunka teljesítésével róják le. Azokat a gyermekeket, akik az iskolától fél geográfiai mérföldnél távolabb laknak és szegénységük miatt nem járhatnak iskolába, az illetékes iskolaszék meghallgatásával az iskolába járás alól bizonyos időre felmentik. Ezekről a tanulókról névjegyzéket kell készíteni, és 14 napon belül felülvizsgálat és jóváhagyás végett a tanfelügyelőnek megküldeni. Ezt a határozatát a bajai közigazgatási bizottság eljuttatta a városi tanácshoz, a felekezeti iskolaszékek elnökeihez, a Bajai Állami Tanítóképző igazgatójához és az összes bajai iskola tanítóihoz. 173 173 Uo. VII/7 - 272/1883. - alapszám: 125/1884.
