Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)

KEMÉNY JÁNOS Baja város közoktatásügye a tanfelügyelő közigazgatási bizottsághoz intézett jelentéseinek tükrében 1876-1890

ismeretek folytatására még itt is szüksége van. Ez okból vétettek fel a tantervbe az általános tanulnivalók a szaki ismeretek fölé és mellé."

25 A tanterv a polgári iskolával kapcsolatos középkereskedelmi iskolákat nyilvánossági joggal ruházta fel, így a gimnáziummal és a reáliskolával azonos rangúak lettek.

26 1878-tól, amikor hatosztályosból nyolcosztályossá alakították át a reáliskolákat, a kereskedelmi középiskola igen keresett lett. A tanulmányi ideje a reáliskolainál 1 évvel rövidebb volt, és az egyéves önkéntességi jogot - az úriemberség alapvető kritériumát - így is megadta a tanulóinak. Még vonzóbbá tette az iskolát, hogy elvégzése 1883-tól több állami kishivatalnoki állásra is képesített.

27 1885-től a kereskedelmi középiskolát összeolvasztották a polgári iskola sorvadó 5. és 6. osztályaival, így jött létre a 8 osztályos kereskedelmi középiskola, a felsőkereskedelmi

. A mezőgazdaságban a középfokú oktatás igényeit az ún. gazdasági középiskolák szolgálták. Ezekbe a legalább 16 éves és legalább 6 középiskolai osztályt végzett fiúkat vették fel, akik két elméleti és egy gyakorlati év elvégzése után végbizonyítványt kaptak. Ez megadta a jogot az egyéves önkéntességhez és arra, hogy a községi választásoknál az adójukat kétszeresen számítsák, megkönnyítve így a községi virilisták közé, és ezen keresztül a képviselőtestületekbe való bejutást.

28 Az alsó fokú iskolákban működő tanítók a népiskolai szervezet legmagasabb fokán álló, a középszintű szakoktatási intézmények közé tartozó tanítóképzőkből kerültek ki. A képzés 3 éves volt, amit 1881 után megtoldottak még egy előkészítő évvel. A tanítóképzőkbe a legalább 15 éves és 4 középiskolát végzett fiúkat, illetve a legalább 14 éves és legalább felső népiskolát végzett leányokat lehetett felvenni. A tanítóképző intézet 3 évfolyamának elvégzése után egy vagy két évi tanítás következett. Ez után a képzőben tanult tantárgyakból írásbeli és szóbeli, valamint gyakorlati képesítő vizsgát kellett tenni ahhoz, hogy a jelölt megkapja a tanítói oklevelét. A tanítóképzők 1869-ben kiadott tantervét 1877-ben váltotta fel az új, a 10.998/1877. VKM számú rendelettel. 1881-ben a tanítóképző intézeteket 4 évfolyamossá szervezték át, a 20.364/1881. VKM számú rendelettel pedig az állami elemi tanítónőképezdék, a 3998/1882. VKM számú rendelettel az állami elemi tanítóképezdék tantervét tették 25 MÉSZÁROS, i.m. 65.; - A 28.093/1884. VKM és a 29.801/1885. VKM számú rendeletek melléklete tartalmazza az alsó fokú kereskedelmi iskolák és a középkereskedelmi iskolák szervezetét. - A középkereskedelmi iskolába járó tanulók a következő tantárgyakat tanulták: magyar nyelv és irodalom; német nyelv; francia nyelv; földrajz; történelem; mennyiségtan; vegytan és vegyiparmütan; természettan; kereskedelmi számtan; könyvvitel; kereskedelem-ismeret, levelezés és irodai munkálatok; áruismeret, vegyi és mechanikai iparmütan; váltó- és kereskedelmi jog; nemzetgazdaság-, pénzügytan és pénzügyismeret. Nem kötelező tantárgyként angol nyelv és keleti nyelvek voltak tanulhatók. 26 Magyarországi Rendeletek Tára 1885 Bp., 1886. 1093-1094. - A 29.801/1885. VKM számú rendelet melléklete B/ Rendtartási szabályok 1. §. 27 Mo. tört. Bp., 1979. 2. k. 1407. 28 Uo. 1407-1408.